A magyar alkotók utóbbi években készült filmjei az ország határain kívül is egyre népszerűbbek. A fesztivál évről évre nagyobb érdeklődésre tart számot. A magyar filmgyártás reneszánszát éli, ezért a szervezők a rendezvényt a szokásostól eltérő módon az igényekhez igazodva több nappal meghosszabbították. A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával idén több magyar produkció kerül a zsűri tagjai, illetve a szélesebb amerikai közönség elé. Ez elősegíti a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál misszióját, azt, hogy a fesztivál a tengeren túl népszerűsítse a hazai filmeket.
Herendi Gábort romantikus kalandfilmje az ország legnépszerűbb rendezőjévé tette. A Balázs Béla-díjas rendező nevéhez fűződő filmek a kikapcsolódás és a könnyed szórakozás lehetőségét ígérik a nézőknek. Személyiségéből fakadóan filmjei derűt sugároznak, optimisták, tele vannak pozitív életérzéssel.
A Valami Amerika sikerei után a híres magyar versenyló története köré rendezett könnyed, vagány, szerethető közönségfilmjével nemcsak visszacsalogatta a nézőket a hazai mozikba, hanem várakozáson felüli nézői rekordokat is döntött. Nem is váratott magára sokáig, hogy meghívást kapjon az amerikai bemutatóra.
Miként éled meg, hogy a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál nyitófilmje lesz a Kincsem?
Nagyon örültem a felkérésnek. Egyrészt megtiszteltetésnek és egyben nagy lehetőségnek tartom, hogy a filmet bemutatják az amerikai közönség előtt. Azért is nagy öröm számomra, mert a Kincsem nem tipikus fesztiválfilm, így nem jellemző, hogy az ilyen típusú alkotások kikerülnek az ország határain túlra. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a film olyan színvonalat tud mutatni, amellyel a tengeren túl sem kell szégyenkezni. Természetesen ez köszönhető annak is, hogy hazai viszonylatban kivételesen nagy költségvetésű filmről beszélünk, valamint annak, hogy elnyerte az itthoni közönség tetszését, és minden rekordot megdöntött a magyar piacon.
Másrészt nekem különösen jó emlékeim vannak a fesztivállal és Los Angelesszel kapcsolatban, mert a Valami Amerikát is ott mutatták be. Emlékszem, egy pénteki nap estéjére esett a film bemutatója, és taxival érkeztem a mozihoz, ahol döbbenten néztem, micsoda óriási tömeg vár arra, hogy bejusson az épületbe. Fel sem merült bennem, hogy mindenki az én filmemet szeretné látni, hisz több teremben párhuzamos vetítések zajlottak. Ez akkor lett nyilvánvaló a számomra, amikor kiszálltam a taxiból. Többen odajöttek hozzám, és néhányan távolabbról is kiabálták, hogy ?én Ohióból utaztam ide, hogy megnézzem a filmjét?. Egészen elképesztő volt, hogy mennyien akarták látni a filmemet. Ez persze köszönhető volt az internetnek is, hiszen már elterjedt, hogy bemutatják a Valami Amerikát. Borzasztóan jó érzés volt, hogy ilyen nagy az érdeklődés, de sajnos körülbelül 150 ember kint rekedt. Akkor döntöttem úgy, hogy kibérelem még egy hétig a termet, és nagy örömömre minden alkalommal telt házzal ment a vetítés. A kint élő magyar közösség elég nagy létszámban jelent meg, és nagyon szerették a filmet. Ez igazán pozitív élmény volt a számomra. Örülök, hogy most újra ott lehetek, és remélem, hogy a Kincsemet is nagyon fogják szeretni.
Minden bizonnyal, hiszen a film rendelkezik azokkal a sikerhez nélkülözhetetlen elemekkel, amelyek jellemzik az amerikai filmeket is. Remek színészek látványos jelmezekben formálják meg a karaktereket. A film fordulatokban gazdag, drámával, humorral fűszerezett és erősíti a nemzeti összetartozás érzését is. Mindeközben Kincsem hírnevét is továbbörökíti a fiatalabb generáció számára. Hosszabb-rövidebb ideig éltél Amerikában: ez befolyásolta valamilyen módon, hogy ilyen jó arányérzékkel elegyíted a közönségfilmek sikeréhez szükséges összetevőket?
A siker összetevőit nagyban befolyásolja a ráfordítható összeg. Amerikában egy filmre bődületes összegeket költenek. A közönségfilmek köré komoly iparágak alakultak. Az, hogy én kicsit tényleg az amerikai filmek stílusában készítek filmeket, azért van, mert nagyon szeretem a humort, és ez áll hozzám közel. Ehhez van érzékem. Nem úgy készítem a filmjeimet, hogy mi az, ami tetszene a közönségnek. Amilyen filmeket én szeretek készíteni, és amilyen ízléssel azokhoz nyúlok, azt szereti a közönség. Mondhatom, hogy mázlista vagyok, mert szerencsésen összecseng azzal a közönségigénnyel, amelyet én is szeretek vagy szeretnék látni a mozikban.
Los Angelest kicsit a második otthonomnak is tekintem. Kétszer is töltöttem több hónapot kint a családommal. A Santa Monica-i régiót különösen szeretem. Mindig ott laktunk, és nem titkolt régi vágyam, hogy huzamosabb időt tölthessek ott úgy, hogy forgassak egy angol nyelvű filmet. Egy kicsit ezért is voltam ott, hogy ezt a közeget megszokjam, megismerjem. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassam, hosszú hónapokat, de leginkább éveket kellene ott töltenem, ugyanis az a ?background?, hogy a saját hazámban sikeres rendező vagyok, sajnos Amerikában senkit sem érdekel. Ott kell létrehozni valamit, amivel elismerik az embert a filmszakmában.
 |
| Középen: Nagy Ervin színész |
Jellemzően saját forgatókönyvből dolgozol, kivétel a Kincsem, melyet felkérésre vállaltál el. Megvan már a forgatókönyvötleted az angol nyelvű filmedhez?
Már kész is van a forgatókönyv, és borzasztóan erősnek tartom. Divinyi Rékával közösen írtam, egy amerikai író pedig átírta a nemzetközi, illetve az amerikai piacra. Ezt szeretném elkészíteni.
Valóban a Kincsem forgatókönyve volt az első, amelyet felkérésre vállaltam el, mert nagyon izgalmasnak és jó dramaturgiájúnak tartottam. Hegedűs Bálinttal közösen lehetőséget kaptunk a forgatókönyv továbbfejlesztésére, és így egy picit a saját képemre formálhattam. Ekkor kerültek bele a humoros részek, illetve a kikacsintások a modern jelmezekkel, hogy a mai szemnek jóleső legyen a film képi világa.
Milyen filmet készítenél, ha nem ütköznél anyagi korlátokba?
Ezzel a gondolattal én is csak játszani szoktam. Biztos jó érzés lehet, de ezt én még nem éltem át. Bár a Kincsem tényleg sok pénzzel gazdálkodhatott, mégis: ennyi kompromisszumot életemben nem kötöttem, mert az ötszörösét is rá lehetett volna költeni. Ennek ellenére azt gondolom, hogy látványos és szép lett a film. Az pedig nem látszik, hogy hol vált szükségszerűvé kompromisszumokat kötnöm, mert azt csak én tudom, milyennek szerettem volna.
Az is tudható rólad, hogy a forgatásaidat jó hangulat jellemzi. Nagy stábot és tekintélyes számú statisztát koordináltál a munka során. Jelentett ez kihívást?
Négy játékfilm után ? amelyek között volt egy kosztümös is, ami nagyon megnehezíti az ember életét ? azért jól jött a már megszerzett rutin. Jelenthetett volna jóval nagyobb kihívást is, ha ez a nagy csapat, amely összeállt ehhez a filmhez, nem lett volna ennyire profi. Jó hangulatban szeretek dolgozni, amit próbálok átragasztani a stáb tagjaira is, és ez megolajozza a fogaskerekeket. Sok forgatáson hallom, hogy micsoda feszültségek közepette dolgoznak a színészek, ami szerintem sosem lesz előnyére egy munkafolyamatnak. Nekem a rendezés szerelem, ezért én inkább a lelkesedésemtől vezérelve igyekszem magammal ragadni a csapatomat. Mi végig azt éreztük, hogy itt most valami nagyszerű dolog születik, amelybe érdemes sok energiát belefektetni. Ez nagyban megkönnyítette a munkánkat.
Mennyi időt tervezel Los Angelesben tölteni?
Egy hetet lesz lehetőségem ott tölteni. A filmpremiert követő napon tovább kell utaznom Japánba, a Kincsemet ugyanis meghívták Kiotóba, a Történelmi Filmek Fesztiváljára, ahol versenyben van a többi történelmi film mellett. Külön öröm számomra, hogy túl a közönség körében aratott sikereken a film ki tud jutni a Los Angeles-i Filmfesztiválra és Kiotóba is.
Az interjút Kertai Éva Hungarian American Film Society-riporter készítette.
Fotók: Csákvári Zsigmond
