Cyborg vagyok, amúgy minden oké

Természetesen azonban nem egy szabályos szerelmi vígjátékkal van dolgunk, hanem egy határozottan őrült darabbal - annál is inkább, mivel a már címével gyanút keltő Cyborg vagyok, amúgy minden oké egy elmegyógyintézetben játszódik. 

Ide kerül be egy fiatal lány, Csa Jung-gun - azon egyszerű oknál fogva, hogy kiborgnak képzeli magát: munkahelyén felvágja az ereit, hogy egy elektromos aljzathoz csatlakoztassa magát, evés helyett pedig elemeket nyalogat. Az intézetben szép sorjában megismerkedik a többi különös ápolttal: például egy betegesen hazudozó nővel, egy férfival, aki kizárólag hátrafelé közlekedik és egy állandóan álarcot viselő, kleptomániás fiúval. Csa Jung-gun további sorsában ez utóbbi ismeretség bizonyul meghatározónak, hiszen a fiatalember és a lány között vonzalom alakul ki. 

A zenés és dalbetétei miatt némileg Caj Ming-liang Huncut felhőcskéjére emlékeztető mű lehet bizarr szerelmesfilm, a legtisztább önfeláldozás meséje, sőt arra nézve is lehet találni különféle magyarázatokat, miért is gondolhatja valaki modern világunkban azt magáról, hogy kiborg, de az se lenne meglepő, ha egyesek százszázalékos hülyeségnek tekintenék, mert ebbe a kategóriába is éppolyan könnyedén belefér...