És mivel ? remélhetőleg ? nem Miley Cyrus filmográfiáján szocializálódtunk, nem is találunk ebben semmi kivetnivalót. A probléma sokkal inkább ott kezdődik, ha a kusza történeti vonalvezetésnek köszönhetően végleg elveszünk a negatív érzelmek viharában. Ebben az esetben ugyanis sokkal inkább vagyunk képesek közösséget vállalni a rendező pszichiáterével, mintsem a szereplők belső vívódásaival.
Nos, a Hajsza remekül példázza mindezt. A történet főhőse, Daniel egy frusztrált jótevő, aki önkéntesként tevékenykedik az öregek otthonában, ugyanakkor konfliktuskezelési készségei Vincent van Goghét idézik: súlyos hangulati ingadozásokkal és dühkitörésekkel küzd. Nem csoda, hogy párkapcsolata ennek következtében a "csiki-csuki állapot" jelzővel jellemezhető. A helyzetet tovább súlyosbítja egy titokzatos férfi felbukkanása, akinek jelenléte egyre kínosabbá válik számára. Mindeközben nem is sejti, hogy ő lesz az, aki rádöbbenti a "szerelem" kifejezés igazi jelentésére.
Hajsza |
(Persécution - színes, feliratos német-francia filmdráma 100 p. 2009) (16) |
Rendező: Patrice Chéreau |
Színész: Alex Descas, Charlotte Gainsbourg, Gilles Cohen, Jean-Hugues Anglade, Romain Duris |
Forgalmazza: Fórum Hungary |