| A dokumentumfilm zavarbaejtő műfaj, lehet leíró jellegű, vagy kreatívan provokatív, szólhat a valóságról, amit akár fikciós elemekkel is dúsíthat. Eközben a néző mindvégig igyekszik saját magát, jelenét, múltját és a világról alkotott elképzeléseit a látottakon keresztül átszűrni. A sorozatban olyan dokumentumfilmeket mutatnak be, amelyek egy bizonyos ponton megállnak, majd esetleg újra indulnak vagy éppen egy korábban elkezdődött történet végére tesznek pontot. Meghívott vendégek, a film alkotói, szereplői, a feldolgozott téma szakértői, akikkel - a közönség bevonásával - a filmekről és onnan tovább lépve a nyitva hagyott kérdésekről beszélgetnek. November 3., csütörtök A Tudomány Napja alkalmából Vendég: Dr. Egely György, kutatófizikus |
1712-ben egy fiatal német vándororvos, Orffyreus szokatlan szerkezetet mutat be: egy kereket, ami állandóan forog, súlyokat emel fel, hónapokon át lezárt szobában is mozog, s másik állványra is áthelyezhető. A kor tudósai és hitelt érdemlő emberei többször is megvizsgálják a szerkezetet, látják, hogy nem külső hatás mozgatja a kereket. A feltaláló nem árulja el, inkább a sírba viszi a titkot, de a 100.000 talléros vételárból nem enged... Az 1920-as években egy fiatal amerikai elektrotechnikus, H. Moray egy fadobozt mutat be, amelyben kékesen világító csövek vannak, s több kw elektromos energiát ad le heteken keresztül. Titkát a sírba viszi, mert senki nem fizeti meg a kért vételárat... |
|
Az 1930-as években egy osztrák erdész, Schauberger megdöbbenve látja, hogy a pisztrángokat nem sodorja le a gyors hegyi patak. Kopoltyújukat tanulmányozva olyan áramlási csatornát épít, amelyből a víz nagyobb energiával lép ki, mint ahogy belépett. Kevesen segítik a munkáját, eredményeit nem tudja hasznosítani... Nikola Tesla, korunk nagy feltalálója a 30-as éveken olyan villanyautót épít, amihez nem kell külső energiaforrás. Ő mégis szegényen, elhagyatottan hal meg... Az ehhez hasonló esetek, történetek folytatódnak a legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el ilyen találmányok feltalálóikkal együtt. November 10., csütörtök Rendező: Buglya Sándor, Herbert Dietmar Vendég: Buglya Sándor, a film rendezője |
 |
|
A film egy Héra nevezetű kis magyarországi faluba kalauzol bennünket, egy mindenhez értő, minden ötletben és lehetőségben megkapaszkadó parasztember portájára, aki közvetlenül, sok humorral és iróniával előadott élettapasztalatával vall a földhöz való ragaszkodásról, az emberi és az állati munka pótolhatatlan értékeiről, arról, hogy a falu egykor durván és vétkesen megbontott természeti rendjében "még az ökrök is gondolkoztak", s hogy milyen nehéz most visszaállítani azt, amit a kommunizmus közösködése évtizedek során elrontott. A film eközben bemutatja: amíg szabógézák élnek, akik szőlőt oltanak, juhot tartanak, lovashintót hajtanak, az állattal együtt szántanak, mindennek értik a csínját, éppen csak nem boldogulnak erőfeszítéseik szerint, addig valami nagy-nagy igazságtalanság terjeng ezen a földön. November 17., csütörtök Rendező: Silló Sándor Bartók Mikrokozmoszának apró játékai néha szemlélődésre, néha gyors táncra, néha drámai váltakozásra, néha frivol kapcsolódásra hívják az archívum képeit, 21 filmetűdben. A magyar történelem XX. századi tragédiáit, az emberi sorsok drámáit ábrázoló képsorokat sokszor láthatjuk a történelmi ismeretterjesztő filmekben, amelyekhez gyakran társítják Bartók zenéjét. A filmes történelmi ábrázolásokból azonban mindig kimarad a történet igazi főszereplője, a kisember, akivel a nagy kataklizmák megtörténnek. Silló Sándor: Ünnepek és hétköznapok Vendég: Silló Sándor, a filmek rendezője |
 |
|
A Parno Graszt együttes autentikus cigányzenét játszó muzsikusai Paszab faluból származnak. 2004. május 1. az európai csatlakozás dátuma. Silló Sándor filmje alig leplezett iróniával tudósít arról, hogyan ünneplik a kelet-magyarországi kis falu lakói a nagy eseményt. November 24., csütörtök Vendég: Szirmai Márton, a film rendezője Az önmegvalósítás apoteózisa, még ha a végtermék nem is tökéletes. A notórius építkezés célja kérdéses, de Géza kitartása elnyeri megérdemelt jutalmát. Vagy nem. Lakatos Géza nyughatatlan, kreatív, makacs ember. Üzleti sikereit főleg e tulajdonságainak köszönheti. Az elmúlt hat évben azonban a siker szót teljesen átértékelve változtatott életmódján, és a rohanó fővárosi menedzserből egy nyugodt falusi remetévé fejlődött. |
