 |
| Ulrich Gregor |
(MTI) - Báron György filmkritikus beszédében Ulrich Gregor munkásságát méltatta, megemlítette, hogy a német filmtörténész gyakori vendég Magyarországon, könyvéből, A világ filmtörténetéből tanulták sokan a szakmát Magyarországon.
Ulrich Gregor előadásában a magyar filmművészet történetének legfontosabb pillanatait elevenítette fel. A fiatal filmes berlini értelmiséget nagyon érdekelte, hogy mi zajlik a vasfüggöny túloldalán. A legérdekesebb Lengyelország és különösen Magyarország filmművészete volt az 1960-70-es években.
Ulrich Gregor megemlékezett a többi közt Szabó István Apa című filmjének németországi fogadtatásáról, Elek Judit filmjeiről, valamint hosszan méltatta Mészáros Márta korabeli alkotásainak újszerű látásmódját. A filmtörténész szerint a magyar filmtörténet kimagasló művének számít Dárday István és Szalai Györgyi 270 perces Filmregénye, Bódy Gábor és Jancsó Miklós munkássága, valamint élete egyik legcsodálatosabb élményének nevezte Tarr Béla Sátántangójának budapesti vetítését.
A Balázs Béla Stúdió egyedülálló műhely volt Kelet-Európában, bátor kísérletezés jellemezte az ott alkotók munkáit. A filmtörténész beszélt a kortárs magyar filmről is, kiemelte Fliegauf Benedek munkásságát, valamint leszögezte, Berlinben folyamatosan követik a legújabb magyar filmes törekvéseket. A magyar filmművészetnek meg kell őriznie folytonosságát - fogalmazott a filmtörténész, és támogatásáról biztosította a hazai alkotókat.
A konferencián számos neves filmművész megjelent. Dárday István filmrendező például óvatosságra intette a felszólalókat, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmművészet célja a valóság hiteles ábrázolása, szerinte ennek a filmszemlén debütált szkeccsfilm, a Magyarország 2011 nem felel meg. "Magyarország 2011-ben nem volt ilyen" - fogalmazott az alkotó, aki a dokumentumfilmes szakma "rettenetes helyzetére" hívta fel a figyelmet.
Elek Judit filmrendező arról beszélt, hogy a magyar film - pénzigényes műfajról lévén szó - sosem tudott a politikától függetlenné válni. A rendező aggodalmát fejezte ki a szakma "atomizálódása" miatt, valamint nehezményezte, hogy a rövid műfajok tévéműsorrá degradálódtak az új filmfinanszírozási rendszerben. Leszögezte, megfelelő promócióval a magyar filmek is képesek lennének magas nézőszámokat elérni.
Mészáros Márta a magyar filmszakma folytonosságának hiányát kérte számon, valamint a párbeszéd hiányát kifogásolta. A szakma összefogására van szükség - mondta.
Sopsits Árpád filmrendező a fiatalok hiányára hívta figyelmet, amit a "fortélyos félelemmel" magyarázott, attól tartanak, hogy nem kapnak támogatást a következő filmtervükre. Szerinte a filmszakmának vissza kellene térnie a plurális demokráciához, az önkormányzatisághoz, erre kellene új koncepciót készíteni.
Durst György producer a fiatalok műhelyeinek hiányáról beszélt, pedig szerinte fontos szerepet töltöttek be az elmúlt évek magyar rövidfilmes sikereiben. "Adjon pénzt a filmalap egy fiatalokat tömörítő stúdióra" - mondta, majd hozzátette, hogy az "underground ideje" jött el.
Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmes arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmgyártás leállása miatt az elmúlt másfél évben számos fontos témáról nem készülhetett dokumentumfilm, példaként a vörösiszap-katasztrófát említette. Kifogásolta, hogy a szakma nem szólhat bele Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pénzosztási mechanizmusába.
Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke kiemelte: a szemle célja a filmszakma egységességének megmutatása, szerinte nem lett volna szabad a szakmát kettéválasztani. Az elnök leszögezte, hogy egy új pluráris rendszerre van szükség. Egy független filmes alapítványra tett javaslatot, amelyhez jelképesen 10 eurót letétbe is helyezett.
Bakos Edit, a Art Mozi Egyesület nevében kiemelte: számos artmozi ment csődbe az elmúlt időszakban, amellyel szerinte sérült a kulturális javakhoz való hozzáférés egyenlő esélye. Bakos felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar jegybevételek több mint 90 százaléka multiplex mozikban keletkezett, amelyeket egy monopolhelyzetben lévő cég birtokol. Az artmozik jelenleg csak a Nemzeti Kulturális Alap támogatására számíthatnak.
Ulrich Gábor animációs filmrendező a szakmát érő veszteségekre hívta fel a figyelmet, szerinte sokan pálya- illetve országelhagyásra kényszerültek. Janisch Attila pedig hozzászólásában a filmszakma egészének kriminalizálása ellen tiltakozott.
Miskolczi Péter producer, a filmszakmai döntőbizottság tagja reagált először a Magyar Nemzeti Filmalap nevében az elhangzottakra. Szerinte a fiatalok nem félnek, hanem filmet szeretnének készíteni, ezt mutatják a beérkezett pályázatok is.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nem tartotta elképzelhetetlennek egy új Balázs Béla Filmstúdió megalapítását. Elmondta: céljuk a magyar filmszakma megújítása, és pályázatok benyújtására biztatta a jelenlévőket. Visszautasította ugyanakkor azt, hogy a filmalap munkája révén kommercializálódás, amerikanizálódás fenyegetné a magyar filmművészetet. Példaként megemlítette, hogy pénteken újabb gyártási támogatásról döntött a filmalap, Kenyeres Bálint is elkezdheti a Tegnap című filmjét forgatni. Havas Ágnes megjegyezte: azt artmozik finanszírozása, támogatása nem a filmalap feladata, azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vállalta magára.
