A méhvédő kommuna nyomában

Film


nemesgyula_portre_100113_bytsd-3.jpg
 Nemes Gyula

Nemes Gyula filmrendező az egyszerre felkavaró és kacagtató Egyetleneim után legutóbb a Kopaszi gát lebontását és átépítését megörökítő - tíz éven keresztül forgatott - Letűnt világ című filmjével hívta fel magára a figyelmet, a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilm díját nyerve el. A rendező azóta újabb - ám nem kisebb kaliberű - projektekbe fogott, ezek egyike a meglehetősen bizarr műfaji meghatározással bíró Zero, amelyet az alkotók csak anarchista-terrorista vígjátékként aposztrofálnak.

 
Januárban már meg is történt az egyik első lépés a végső cél felé: az előválogatás, művésznevén casting a Budavári Művelődési Házban zajlott le. Az ódon és kiváltképp hűvös első emeleti folyosón 10-15 ember várakozik, ami már a legelején felborítja előzetes becsléseimet, hiszen a Flashdance-en szocializálódott lélek legalább ötven, egy szűk folyosón egymáshoz passzírozódó, kezét tördelő adrenalinbombára számít, szúrós szemmel egymást méregetőkre. Ehelyett egészen oldott hangulat fogad, többnyire két-három fős csoportok tanakodnak, trécselnek, de semmiképp sem izgulnak. A szúrós tekintet rövid ideig azért megvan (a célpont én vagyok), de hál'istennek hamarosan ez is tovaillan. Mint kiderül, a legtöbben már rutinos castingolók, nagyobb százalékban a színészethez, előadó-művészethez is közel állnak. A magát némi iróniával csak túlélőként, "életművésznőként" aposztrofáló Laki Móni például számtalan képesítéssel rendelkezik (közgazdász végzettsége ellenére például egy lovas magazinba is írt), 23 évesen kezdett el énekelni - szavaiból úgy veszem ki, ezt tekinti a fő csapásiránynak. Volt hol rátalálnia a megfelelő ösvényre: nemrég megjárta Spanyolországban az El Caminót.
 
Barátnője, Simits Zsuzsa szintén hosszú utat járt be, hiszen sokáig Szombathelyen volt stúdiós színészpalánta, nemrég jött fel Budapestre, emellett Horvátországban született. Ez utóbbi tény pedig némi előnyt is jelent a Zero válogatásán, mivel a film nemzetközi koprodukcióként nem csak a magyar közönség érdeklődésére tart majd számot. Bár többségében magyar szereplőjelöltek várakoznak a folyosón, egy fél-mongol Egyetleneim-rajongó, és egy Magyarországon dolgozó orosz cipődizájner lány, Anna Zabojeva is felbukkan. Anna szakmája ellenére már sok filmben, reklámfilmben szerepelt, akárcsak az állandóan nevetgélő Gábor és Virág. Furcsa véletlen, de a bábszínészet és a pantomim felől érkezett Árik Zsófi Gáborhoz hasonlóan filozófia szakot végzett - ez is bizonyítja, milyen sokfelől és sokféle módon kacskaringóztak el idáig azok a bizonyos kifürkészhetetlen ösvények.
 

Nemes Gyula elmondta: ez a válogatás nehezebb, mint az Egyetleneim esetében volt, hiszen ott 600 lányból válogatták ki azt a hatvanat, aki végül bekerült a filmbe, most pedig egy 20 fős csapatot kell összerakniuk, amely aztán a forgatás során tulajdonképpen egy kommunává válik. "Keressük azokat az arcokat, akik radikálisan gondolkodnak, vagy vannak hasonló élményeik" - mondja. A Zero alapsztorija ugyanis az, hogy egy kapitalizmus-ellenes méhész terroristaként, egy kommuna közreműködésével védi meg a méheket. Kérdésemre, hogy miért éppen méhész, a rendező elárulja: egy olyan fő karaktert kerestek, aki kívül áll ezen a társadalmon, és kihalófélben lévő foglalkozást űz. "Ha kihalnak a méhek, akkor kihal az emberiség is, és minden jel arra mutat, hogy ki fognak halni, a növények pedig nem fognak szaporodni" - mutat rá a rendező arra az aspektusra, amelyen keresztül szerinte egyúttal az összes társadalmi problémát is meg lehet ragadni. "Részben a fogyasztói társadalmat kritizálja, de részben az alternatív mozgalmakat is" - teszi hozzá a film témája kapcsán.

 
Ahogy eddigi pályafutása során, most is amatőröket keres, akik saját magukat alakítják, a két főszerepet a tervek szerint külföldi színészek játsszák majd. Az újszerű műfajt teremtő anarchista-terrorista vígjáték terve tehát szokatlan befogadói élménnyel kecsegtet - de abban azért reménykedjünk, hogy a filmet nem követi a vizionált katasztrófa. Ha pedig netán mégis elérhető távolságban lenne, talán még tanulhatunk a filmből egy-két hatásos módszert az elkerülésére.