(MTI) - Egy játékfilmet általában nehéz összehozni, ez a nehézség nálam személyes életsorsom bukkanóival párosult - magyarázta Edelényi János, miként jutott el a korábban elsősorban tévéfilm-alkotóként ismert alkotó 60 éves korában az első játékfilm-rendezéséig.
Mint kifejtette, 1976-ban elment Magyarországról, és bár Izraelben is a filmes szakmában dolgozott, csak dokumentumfilmeket készített. "Öt év munkával 1992-re összehoztam egy játékfilmet, a Tékozló apát (The Long Shadow), amivel kettős kötődésemet akartam kifejezni szülő- és választott hazámhoz. Ez magyar-izraeli-amerikai koprodukció volt, amiben a felelősség nagysága miatt a producerséget választottam, rendezőnek pedig Zsigmond Vilmost. Michael York és Liv Ullmann volt a két főszereplő" - emlékezett a rendező.
A Príma primaverában a Lukáts Andor által alakított Gábor idősödő férfi, aki gyermeki ártatlansággal éli mindennapjait, ám egy más által elkövetett gyilkosságba (az őt gondozó édesanyja halálába) torkolló bankrablás után védett világa összeomlik. Mint a történtek szemtanúja, menekülésre kényszerül a bankrabló elől, oldalán egy huszonéves lánnyal, a nevelőotthonban felnőtt és igazi szeretetet soha nem kapott Jolival, aki egyébként sofőrként maga is részt vett a bankrablásban. A furcsa páros Gábor gyermekkorának helyszínén, a Vajdaságban talál ideiglenes menedéket, ám félő, hogy a bankrabló vagy a magyar rendőrség előbb-utóbb rájuk talál.
"A filmet, különösen a Szerbiában játszódó részeket egyfajta mesevilágban akartam forgatni. Bulgáriába azért mentünk, mert a Vajdaság rendkívül lapos vidék, én viszont hegyeket szerettem volna, másrészt valahogy előre megéreztem, hogy ott találok rá Jolira, a főszereplőnőre, aki aztán Veszela Kazakova lett. Ez alapvetően meghatározta aztán a bolgár koprodukciós részvételt" - fejtette ki Edelényi János.
Kitért arra, hogy Steve Bowden angol producer már az elején a film mögé állt. A Príma primavera teljesebb változatában, amit anyagi okokból nem tudott megvalósítani, a bankrabló szerepe lényegesebb volt, és a tervek szerint egy angol színész játszotta volna el, ám Angliában időközben a kis költségvetésű filmek szempontjából kedvezőtlenül változtak a finanszírozási szabályok, így egy másik koprodukciós partnert is találni kellett. Így jött képbe a holland szál, a bankrabló szerepére pedig Antonie Kamerling, egy holland szappanopera egykori sztárja, akire Edelényi az interneten akadt rá.
A Príma primaverában szerepel a szerb-bolgár Djoko Rosic is, aki eddig 38 magyar filmben játszott. "Nagyon szeretném, ha Djoko életműdíjat kapna, mint magyar színész. Remek vele dolgozni, kiváló figurákat alakít, jellegzetes orgánuma van, amit nem könnyű magyarra szinkronizálni, korábban Sinkovits Imre oldotta ezt meg nagyon jól. A Príma primaverában sikerült meggyőznöm, hogy magyarul mondja el a szerepét, hiszen 'Djoko bácsi' az elmúlt évtizedekben megtanult magyarul" - idézte fel a rendező.
"De az igazi nyelvi nehézséget Veszela vállalta magára azzal, hogy saját elhatározásából, de az én bátorításommal magyarul tanulta meg a szerepét" - mesélte a rendező. Edelényi János hozzátette: a bolgár színésznő hónapokig dolgozott minden egyes mondaton, hogy megértse a szórendet, a hanglejtést, a magyar nyelv különös szabályait. Mint mondta, érdemes volt, hiszen Joli karakteréhez hozzátartozik furcsa akcentusa és küzdelme a nyelvvel, ami rímel a Lukáts Andor által életre keltett Gábor másfajta kommunikációs nehézségeire.
Edelényi János beszámolt arról, hogy A nem ismert tartomány (The Undiscovered Country) címmel most írja a forgatókönyvet következő játékfilmjéhez, amit szintén életigenlőnek szeretne, de a halálról szólna. Mint mondta, ennek a filmnek is Veszela Kazakova lenne a főszereplője.
Kritikánk a filmről:
