 |
| Máté Bence, a Bence + a többi jómadár főszereplője |
Az április 14-e és június 1-e között összesen nyolc alkalommal vetítenek filmeket és szerveznek ezekhez kapcsolódó előadásokat, beszélgetéseket.
"A széleskörű témaválasztékkal a természet- és társadalomtudomány aktuális kérdéseit felvetve szeretnénk közelebb hozni a tudományos témákat a nagyközönséghez. A vetítések utáni beszélgetés vendégei filmkészítők, fiatal és tapasztalt kutatók lesznek" - fogalmazták meg szándékaikat a szervezők.
A sorozat április 14-én Alumínium, a magyar arany című, a hazai timföldgyártásról szóló, film az 1950-es, 60-as évek filmhíradóiból készült válogatás. A meghívott előadója pedig Szépvölgyi János, az MTA KK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének az igazgatója, aki a vörösiszap katasztrófa következményeit vizsgáló kutatócsoportot vezette volt.
Április 20-án a Bence + a többi jómadár (rendezte Tóth Zsolt Marcell), valamint a Ketten egy fészekben (rendezte Pálfi Szabolcs) című filmeket vetítik. Az első "madaras" film főszereplője Máté Bence természetfotós, aki 2010-ben elnyerte a Veolia Environnement Wildlife Photographer of the Year fődíját. A másodiké viszont a kék vércse, amely 2009-ben a vetési varjúval közösen nyerte el az év madara kitüntetést.
Április 27-én a Charles Simonyi, a meta utazó címet vetítik. Rendező Purger Tibor. 2007-ben járt az űrben Charles Simonyi világhírű szoftverfejlesztő üzletember, a harmadik leggazdagabb magyar a világon, hogy előmozdítsa a magánszféra belépését az űrkutatásba. A Duna TV munkatársai másfél éven, három földrészen és hat országon át, a Csendes-óceán partjaitól a kazah sztyeppékig nyomon követték Simonyit, hogy megértsék és bemutassák, hogyan válik valósággá mindaz, amit ez a budapesti születésű zseni megálmodik.
A május 4-én vetítendő Egy világfi Szegeden (rendezte Sári Zsuzsa) című film Szent-Györgyi Albertről, az egyetlen olyan magyar orvosi Nobel-díjasról szól, aki hazai kutatásaiért vehette át a legmagasabb tudományos elismerést. Neki köszönhetően visszhangzotta a világsajtó 1937-ben Magyarország és Szeged nevét. A film és az azt követő beszélgetés ezeket az éveket eleveníti fel.
A Tari János rendezte A fába szorult lélek című film, amelyet május 11-én vetítenek, a lélek- és szellemhit jelenkori megnyilvánulásait vizsgálja antropológiai, folklorisztikai ismeretek fényében, de felhasználja a pszichológia, a történettudomány és az irodalomtudomány eredményeit is anélkül, hogy ítéletet mondva értelmezné a jelenséget.
Május 18-án mutatják be Szederkényi Júlia Barlang című filmjét, amely a romák mindennapi életébe nyújt betekintést.
Almásy Lászlóról szól az Abu Ramla, a Homok Atyja című film (rendezte Tóth-Szöllősi András), amelyet május 25-én vetítenek. Az 1997-ben több Oscar díjjal kitüntetett Az angol beteg című játékfilm segített megismertetni a magyar sivatagkutatót, de valótlan képet festett róla. "Hősünk soha nem volt sivatagi bonviván. Érdemes tehát a film és a beszélgetés segítségével megtudni, milyen ember volt valójában Almásy Laszló, mi foglalkoztatta és hogyan tevékenykedett a háborúban" - hangsúlyozzák a szervezők.
A zárórendezvény június 1-én lesz, amikor a Szerelmi álmok című filmet vetítik (rendezte Heinz Hille). A Liszt Ferenc emlékév kapcsán vetített, 1933-ban forgatott filmritkaság a világhírű zeneszerző életét mutatja be. A film utáni beszélgetés vendége Bozó Péter, az MTA Zenetudományi Intézet munkatársa.
Az ingyenes rendezvénysorozatnak MTA Kémiai Kutatóközpontja ad otthont (1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-67/ 4. épület).
