Csuja László Virágvölgy című filmjét augusztus 30-tól játsszák a magyar mozik. A film júliusban elnyerte a Karlovy Vary-i Filmfesztivál East of the West versenyprogramjában a zsűri díját. ?A bemutató vetítés nagyon jól sikerült, éreztük, hogy szeretetteli a hangulat a film körül? ? idézte fel a rendező.
Csuja László forgatókönyvíró szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd megalapította az Erdélyi Vándorszínházat. A társulat hét évig működött, az erdélyi szórvány magyar falvakban tartottak nyári előadásokat. Számos rövidfilmet is forgatott, ezek egyike, a Foszfor, amely a Virágvölgy előképének tekinthető. Már abban is megjelenik az a társadalmi probléma, amely régóta foglalkoztatja: a sérült emberek beolvadásának lehetősége az úgynevezett normalitás világába. Ebben a kérdésben személyesen is érintett, mivel édesapja mozgássérült.
A Virágvölgyben egy bizonytalan fiatal lány hirtelen felindulásból ellop egy kisbabát az után, hogy tanúja lesz annak, hogy rosszul bánnak vele. A spontán kis családban egy enyhén értelmi sérült fiú vállalja az apa szerepét. ?A film egyik központi témája az értelmi sérültség és a családalapítás közötti konfliktus. Ugyanis a főszereplő fiúról kimondja a társadalom, nem alkalmas arra, hogy döntéseket hozzon, majd ő mégis a kezébe veszi az életét, és megpróbál családot alapítani különös körülmények között. A történet arra kérdez rá, hogy mi a normalitáskoncepciónk, illetve mi a boldogságkoncepciónk. Mert ez a különös pár az alatt a néhány nap alatt megpróbál boldog életet élni a lopott gyerekkel? ? fejtette ki Csuja László. A Virágvölgy a boldogság szimbóluma, a filmben ironikus módon egy istállón áll a felirat. A cím ötlete barátjától, Szőcs Petra filmrendezőtől származik ? mesélte Csuja László, megjegyezve, hogy a gyermekvasút egyik megállójának szintén ez a neve.
A Virágvölgyben keverednek a valóság és a képzelet világának síkjai. A történetet újsághírek is inspirálták, ehhez hasonló események a valóságban is megesnek, ugyanakkor nem az volt a rendező célja, hogy látleletet vegyen fel a cementszürke hétköznapokról: ?a két dolog, a mese és a valóság nem válik el, hanem egyszerre jelenik meg, ez ad egy speciális világot a filmnek?. Hősei tragikus helyzetbe sodorják magukat, ?egy örvénylő, szükségszerű folyamat miatt kikerülnek a hétköznapi társadalomból, ugyanakkor nem feltétlenül azért, mert a körülöttük lévő emberek gonoszak, sokan a lehetőséghez képest megpróbálnak nekik segíteni? ? mutatott rá Csuja László.
A Virágvölgyet fiatal amatőr szereplőkkel forgatta, a női főhős, Berényi Bianka Instagram-sztár, ismert személyiség a közösségi médiában, a férfi főhős pedig Réti László görkorcsolya- és műkorcsolya-paralimpikon. ?Fontos lenne olyan emberi helyzetet, intézményes kereteket létrehoznunk, ahol az ilyen problémával küzdő emberek nincsenek megbélyegezve, hanem megtalálják a helyüket? ? érvelt Csuja László. Bár Bianka hirtelen úgy érzi, a kisbaba ?megmentésével? értelmet nyert az élete, a gyereklopás mégis olyan bűn, amelyre nincs feloldozás. Laciban azonban lezajlik egy olyan folyamat, amely abszolút reményt ad. Az a kérdés, hogy Bianka révén milyen tapasztalatokhoz jut Laci. Ebben a teljesen abszurd helyzetben megéli, hogy olyan, mint bárki más, képes döntéseket hozni, felelősségteljes emberként viselkedni. Ez a tapasztalat vele marad a történet után is, ez adhat reményt ? hangsúlyozta a rendező.
Csuja László elmondta, szeret forgatókönyvet írni, de inkább ?szervezkedő típus?, nem tud sokáig egyhelyben ülni. Már újabb játékfilmen dolgozik, amelynek egy testépítő lesz a főhőse, és a Virágvölgyhöz hasonlóan Muhi András és Ferenczy Gábor a producerei. ?A táncművészetin érettségiztem, régóta érdekelnek a testpoétikák, Nemes Anna festőművésszel írjuk együtt a filmet, aki a képein foglalkozott testépítőkkel? ? tette hozzá.
A rendező közben augusztus közepén egy dokumentumfilmjével is díjat nyert, Kilenc hónap háború című alkotását elismerő oklevéllel jutalmazta a Szarajevói Filmfesztiválon a nemzetközi zsűri. ?A cím is kifejezi azt a belső feszültséget, ami a történetben megjelenik: egy fiúról van szó, aki úgy akar felnőni, hogy elmegy a háborúba, az életét veszélyezteti, hogy elszakadjon az anyjától. A kilenc hónap a születésre, a háború pedig a halálra utal? ? mesélte.
A dokumentumfilmet egy évig forgatták egy Kárpátalján élő fiúval, aki az orosz-ukrán háborúban harcol. Az otthoni felvételeket a stáb készítette, de amikor a háborúban volt, a mobiltelefonjával forgatott, videónaplószerűen. ?Huszonhárom éves fiú, aki úgy használja a mobilját, mint régen a töltőtollat használták, ezzel jegyzetel, és mi ezekből az anyagokból is összevágtunk epizódokat a filmhez? ? magyarázta a rendező.
A filmről készült kritikánk Kemény kérdések, filmbe ágyazva címmel olvasható.
Forrás: MTI
Fotók: Magyar Nemzeti Filmalap hivatalos oldala
