Hildebrand_Istvan
, Hildebrand István operatőr Az aranyfej című film forgatásán, 1963-ban
Forrás: Fortepan

A film után a 91 éves operatőrrel beszélget a pódiumon a rendező, és természetesen a közönség soraiból is kérdezhet bárki. Mi is kérdeztünk Hildebrand Istvántól, még a vetítés előtt.

A szakma által csak Hildának becézett mester pályája közvetlenül a háború után kezdődött. Akkoriban a filmgyártás pártok kezében volt, meséli, s ő a Kisgazda Párt ifjúsági tagozatában kezdte amatőrként a filmezést. Szombatonként falujárásra kellett menniük. Ott volt 1945. augusztus 20-án a Bazilika lépcsőjén is, amikor az amerikaiak hazajuttatták a Szent Jobbot, és ott össze is különbözött a kommunisták által delegált kollégával.

Hildebrand_Istvan_2
Forrás: Fortepan

 

Ez nem feltétlenül jelentett előnyt a főiskolai felvételijén 1946-ban, de Radványi Géza és Hegyi Barnabás rátermettnek találták, így végül felvették. Mindent megtanult, amit a szakmáról tudni lehet, a fekete-fehér filmezést, majd később a színes technikát, a cinemascoptól a cineramáig. Ez utóbbit félköríves vetítővászonra kellett vetíteni, és speciális kamerával készültek a felvételei.

 

Londonban tanulta ki a technikát. Nálunk egyébként ilyen vászon nem volt, hozzánk legközelebb csak Bécsben és Belgrádban.

Hildebrand_1
Munka köz6ben
Forrás: Fortepan

 

Várkonyi Zoltán munkatársaként nagyszabású történelmi filmekben állt a kamera mögött, olyanokban, mint A kőszívű ember fiai vagy a Kárpáthy Zoltán. Ő lett volna az Egri csillagok operatőre is. Pályája egyik megmagyarázhatatlan csalódása, hogy Várkonyi négy nappal a forgatás kezdete előtt indoklás nélkül leváltotta. Pedig már mindent előkészített. ?Münchenben megtanultam, hogyan vegyünk fel egy kézlevágást, Moszkvában megtanultam, hogyan kell égő létrákat fényképezni? ? sorolja a tarsolyában maradt trükköket, amelyeket meg akart mutatni az Egri csillagokban.

NarciszEsPsyche
Jelenet a Psychéből
Forrás: magyar.film.hu

Filmjei tele vannak állandóan újat mutató operatőri kreativitással. Egyetért azzal a megállapításunkkal, hogy gazdag szakmai tudása legpazarabb módon az egyik utolsó játékfilmjében, az 1980-ban készült Psychében mutatkozhatott meg. Bódy Gábortól tulajdonképpen szabad kezet kapott. Bódy elmondta gondolatait, neki pedig sikerült ezt a láthatatlan, filozofikus gondolati világot trükkök arzenáljával érthető és élvezhető látvánnyá formálnia.

A_vereb_is_madar
A veréb is madár (1968)

 

Pénteken este az Urániában a portréfilm és a beszélgetés után A veréb is madár című filmet vetítik gazdag életművéből. Ez sem nélkülözi az operatőri leleményt, például azokban a jelenetekben, amelyekben a két szerepet alakító Kabos László az egyik és a másik szerepében találkozik önmagával. Ezt is hibátlanul sikerült felvennie. A remek szatirikus film rendezőjéről, a szintén kissé szabálytalan karriert befutó Hintsch Györgyről ma már alig hallani, ezért is kérem Hildebrand Istvánt, hogy emlékezzen meg róla. ?Bűbájos, aranyos ember volt ? mondja ?, bárkitől elfogadott ötletet forgatás közben, ha azt jónak találta.

Hildebrand_Istvan_atveszi_a_Kossuth-dijat
Hildebrand István átveszi a Kossuth-díjat

 

Szerette szórakoztatni a környezetét. Beidomított például egy libát, masnit kötött a nyakára és kutya helyett azzal sétált hetente többször is a Rózsadombon, a Bimbó úton. Az viszont nem volt vicc, de jellemző volt rá, amikor 1956 után, a halálra ítélt Mansfeld Péterért, aki ugyanabban az utcában lakott, mint ő, egyszemélyes tüntetést rendezett egy táblával a filmgyár udvarán és a fáktól kért számára kegyelmet.

Cs. L.