Filmek a Budapesti Iskola idejéből

A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. ?A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás.? A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltvány, ?amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban?. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: ?célunk a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmezés látásmódjába?.

Néhány éven belül a Balázs Béla Stúdióban az e kiáltvány nyomán elinduló kollektív anyaggyűjtő, valóságfeltáró munka lett a bázisa azoknak a mély valóságismeretről árulkodó dokumentarista játékfilmeknek, a Budapesti Iskola azóta klasszikussá vált alkotásainak ? mindenekelőtt Dárday István?Szalai Györgyi Jutalomutazás (1974), Filmregény (1977), Ember Judit Tantörténet (1976), Fagyöngyök (1977), Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Szabadgyalog (1980), Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978), A pártfogolt (1982), Erdőss Pál Adj király katonát! (1982) című filmjeinek ?, ?melyek gyakran árnyaltabb, összetettebb képét nyújtották egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségnek, megérintett problémának, mint a hagyományos módon készült játék-, illetve dokumentumfilmek?.

A Budapesti Iskola alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik gyakran nem saját sorsukat alakították, ám megélt tapasztalataik nyomán mégis belülről ismerték azt a figurát, akit életre kellett kelteniük ? így volt ez a Családi tűzfészek, illetve a Jutalomutazás esetén. ?Ha saját sorsát élte tovább a kamera előtt egy család vagy szereplő, nem ritkán fiktív cselekményelemek is helyet kaptak a történetben (Fagyöngyök, Adj király katonát!). A legtöbb dokumentarista alkotásban a párbeszédek nem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát, célját, témáját határozta meg a szerző. A játékban sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig a kézikamera használata jellemezte elsősorban.?

Az Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei általában a korszak valamely feszítő társadalmi problémáját járták körül: a lakáskérdést, a munkásság felemelkedésének lehetőségeit, a társadalmi mobilizáció buktatóit. ?A dokumentarista módszer felszabadító hatása nyomán azonban számos film ma is ?él?, működik, és jóval több, mint sajátos kordokumentum.?

Amellett pedig, hogy ezek a filmek örökké érvényes üzenettel bírnak, hatással vannak a mai magyar filmkészítésre is. A Budapesti Iskola alkotóinak így olyan filmeket is köszönhetünk, mint a Csak a szél vagy a Drifter.

Jutalomutazás

Dárday István és Szalai Györgyi 1974-es filmszatírájának főszereplője Forgó Anna járási úttörőtitkár, aki egy napon váratlanul azt az értesítést kapja, hogy angliai jutalomutazásra jelölhetnek egy úttörőt. El is kezdik keresni a szerencsés fiatalt, aki megfelel a feltételeknek: vagyis 13-14 éves, jó tanuló, fizikai dolgozó gyermeke és lehetőleg valamilyen hangszeren is tud játszani. Végül egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki véleményük szerint megfelel ezeknek a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi édesanyja azonban végül meggondolja magát.

Családi tűzfészek

Tarr Béla 1979-ben készítette el ezt a dokumentum-játékfilmet, mely egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról szól. Irén, a fiatal munkásasszony a katonaidejét töltő férje szüleinél lakik kislányával egy kicsi, peremkerületi lakásban. A családban mindennaposak a viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat?

Cséplő Gyuri

A Budapesti Iskola egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb alakja volt Schiffer Pál, aki 1978-ban egy intelligens, ambiciózus cigányfiú, Cséplő Gyuri fejlődéstörténetét tárta a nézők elé. Ebben a dokumentum-játékfilmben egy amatőr szereplőt láthatunk, aki saját életének motívumait játssza el. Cséplő Gyuri mindössze két elemit végzett, ám egy nap úgy dönt, biztos megélhetést keres magának, így elindul Németfaluból Pestre. A fiú becsületesen és szorgalmasan tanul, dolgozik, közben azonban épp olyan nehéz helyzetekbe kerül, mint a nagyvárosban élő többi cigány. Megtapasztalja a szegénységet, az előítéleteket, végül pedig arra jut, hazamegy a barátaihoz. Otthon viszont újabb felismerés várja: már nem tud a régi körülmények között élni.

Adj király katonát!

Erdőss Pál 1982-es filmjének főhőse Jutka, aki állami gondozottként került nevelőszülőkhöz. Tizenhat éves korában viszont őket is elveszíti, ezért elhatározza, hogy Budapestre megy. Éjszakai műszakban dolgozik, munkásszálláson lakik és élvezi a szabadságot. Később azonban rá kell jönnie, hogy az élet nehezebb, mint gondolta.

Csak a szél

Fliegauf Bence 2012-es filmje a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született. ?Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás? ? mondta a rendező.

Drifter

Hörcher Gábor 2015-ös alkotása különleges módszerrel forgatott dokumentum-játékfilm: öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva. Főszereplője Ricsi, aki semmilyen elvárásnak és senkinek sem akar megfelelni: otthagyja az iskolát, hogy azt csinálhassa, amit akar. Illegális rodeókra és különféle bulikba jár, ennek eredménye pedig a rendőrök előli futás, valamint a folyamatos veszekedés a szüleivel. Ricsi egy nap azonban komoly elhatározásra jut: úgy dönt, felújítja roncs BMW-jét, hogy elindulhasson a vidék híres rally versenyén. Mindent megtesz, hogy összeszedje ehhez a pénzt, ebből azonban csak még több probléma születik...