A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak. Így született meg a Brüsszeli tizenkettő, a kiválasztott filmek pedig azóta is őrzik helyüket a filmtörténet legjelentősebb alkotásai között.
Patyomkin páncélos
Az 1925-ben készült Patyomkin páncélos Szergej Mihajlovics Eisenstein híres alkotása, mely az 1905-ös oroszországi forradalom idejébe kalauzolja a nézőt. Nincs egyetlen kiemelt főszereplő sem, hiszen egy kollektív hős áll a középpontjában: a páncélos legénysége. Eisenstein ezen alkotásával nem csak emléket állított a forradalomnak, hanem megújította a filmművészetet. Hogy miért? A rendező neve sokak számára leginkább az 1+1=3 egyenletről lehet ismerős: ő a montázs atyja, aki a fogalmakat képekkel jelenítette meg, a mozgások és változások kifejezésére pedig kifejlesztett egy új eszközt, a montázst. Egyenlete azt mondja ki, hogy két filmjelenet összeadásával egy új, harmadik jelentés, fogalom születik. A Patyomkin páncélos című filmjében már használja is ezt az eszközt, mely azóta is jelentős szerepet foglal el a filmes kifejezőeszközök között.
Aranyláz
Van valaki a filmtörténetben, akinek elég csak a sziluettjét megpillantani, azonnal tudjuk, ki az. Igen, ő Charlie Chaplin, kinek első nagyjátékfilmje az Aranyláz, mely egy magányos csavargó története, aki az aranyláz idején Alaszkába utazik, hogy legyen valamije. Ez így elsőre nem hangzik túl humoros történetnek, a film azonban bővelkedik a nevettető jelenetekben. Chaplin mára már klasszikussá vált karaktere határozza meg a némafilmkorszak és a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotását, melyben a vígjátéki elemek mögött bújik meg a mély érzelem és a felfedezésre váró jelentés.
Biciklitolvajok
Vittorio de Sica 1948-ban készült alkotása az olasz neorealizmus egyik első műve, melyben a hétköznapi világ és egy egyszerű ember, valamint az ő problémája kerül a középpontba. A Biciklitolvajok főszereplője Antonio, aki nagy örömmel kezdi első munkanapját, ám már néhány órával a kezdés után ellopják a kerékpárját, mely nélkül képtelen ellátni az új állással járó kötelezettségeit. Kétségbeesve veszi nyakába a várost és bejárja egész Rómát, hogy meglelje a biciklit. Hogy miért különleges ez a film? Nemcsak azért, mert az olasz neorealizmus egyik korai és jeles műve, hanem azért is, mert egy olyan hétköznapi drámát mutat be, mely nem is áll olyan távol az egyszerű néző életétől és problémáitól.
Jeanne d?Arc szenvedései
Carl Theodor Dreyer alkotása esetén valóban helytálló kijelenteni, hogy ?a film igaz történetet dolgoz fel?. Főszereplőnk Jeanne d?Arc, az orléans-i szűz. Az ő történetét mutatja be a Jeanne d?Arc szenvedései, melyben nagyrészt csak közelképeket látunk, így mi is részesei lehetünk annak a szenvedésnek, melyet az inkvizíciós bizottság elé kényszerült Jeanne d?Arc átél. A film egyik legfontosabb eszköze a színészi játék, a szereplők pedig ? különösen Renée Falconetti ? maradéktalanul eleget tettek minden elvárásnak. Talán ezért is lehet minden idők egyik leghatásosabb filmje a Jeanne d?Arc szenvedései.
A nagy ábránd
A nagy ábránd a francia lírai realizmus idején, 1937-ben született. Jean Renoir filmje az I. világháború után játszódik, főhősei pedig hadifogolytáborba zárt francia tisztek, akik kétségbeesetten próbálnak menekülni. A történet ismeretében azt gondolnánk, hogy az alkotásban előkerül a kegyetlenség, az erőszak és mindaz, amivel egy háború jár, ám a rendező nem ezek megjelenítésére helyezte a hangsúlyt. Filmje egy nagy ábrándról és annak kergetéséről szól, és arra próbál rámutatni, hogy ha akarjuk, mindig van, mindig lehet kiút.
Gyilkos arany
A kapzsiság bűn? A jólét utáni vágy valóban képes szörnyeteggé változtatni az embert? És mi van akkor, ha már rengeteg pénze van valakinek? Elképzelhető, hogy akkor sem lesz elégedett? Erich von Stroheim épp ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Gyilkos arany című filmjében, melyben a főszereplő fogorvos élete annak ellenére vagy inkább pont amiatt megy tönkre, hogy dúskál az aranyban. Még egy gyilkosságot is elkövet. De mi lehet a valódi oka annak, hogy egyre mélyebbre süllyed?
Türelmetlenség
Az ókori Babilónia, Jézus kora, Szent Bertalan éjszakája, valamint a jelenkor Amerikája. E négy történelmi kort választotta D. W. Griffith, kinek filmje négy történetet mesél el. A történelmi tabló káprázatos és korát messze meghaladó képekből építkezik: elkészítése több ezer statisztát és mesterien elkészített díszleteket igényelt. Az igyekezet azonban nem volt hiábavaló, a Türelmetlenség máig sokat emlegetett mű, mely a montázs forradalmi alkalmazásának segítségével gyúr egybe négy különálló történetet, és olyasvalami fontosságára hívja fel a figyelmet, melyre manapság is nagy szükség van.
Anya
Vszevolod Pudovkin filmje egy munkáscsalád életébe nyújt bepillantást egy 1905-ös gyári sztrájk idején. Főszereplője az anya, aki védeni próbálja családját, ám idővel igazat ad fiának és ő is a munkásmozgalmat támogató felkelők oldalára áll. Eisenstein kortársa szintén a montázs eszközét használta, melynek eredményeképpen tragikus filmje ma is hatásos és megrázó.
Aranypolgár
Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám elfeledkezett róla, hogy valaha egyszerű embert volt. A rendező ? aki a főszerepet is alakítja ? egy valós személyről, William Randolph Hearstről mintázta az Aranypolgár kulcsszerepét, emiatt azonban nagy árat kellett fizetnie. Az igazi sajtómágnás magára ismert, és hadjáratot indított a film ellen: újságjaiban kizárólag negatív kritikák születtek Orson Welles művéről, mely hamar meg is bukott. Évekkel később azonban fény derült filmtörténeti jelentőségére, melyet az is mutat, hogy beválasztották a Brüsszeli tizenkettőbe. Az Aranypolgár egy rendkívül különleges film, mely több szemszögből mutat meg egy főszereplőt, emellett pedig több műfaj elemeit ötvözi. Ha röviden akarunk fogalmazni: kihagyhatatlan klasszikus.
A föld
Alekszander Dovzsenko filmje a kolhozosítás (a magántulajdonú földbirtok teljes felszámolása, a szovjet típusú földművelő szövetkezeti rendszer bevezetése ? a szerk.) időszakát mutatja be és a forradalmi világformálás drámáját olyan képekkel jeleníti meg, hogy még ma is csak ámulunk. Pedig az ukrán filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása 1930-ban készült. Mégis: az atmoszféra, a fényképezés, a vágás és a történet összhatása egy olyan filmet eredményez, mely a XXI. században is megállja a helyét.
Az utolsó ember
Friedrich Wilhelm Murnau alkotása ? akárcsak a Biciklitolvajok ? egy kisember drámáját mutatja be. Az utolsó ember főszereplője egy idős hotelportás, akit kora miatt lefokoznak, ám azt nem tudják (és nem is érdekel senkit), hogy a poszttal járó egyenruha jelentette számára a megbecsülést, a méltóságot, sőt, az élete értelmét. Murnau filmje a német Kammerspiel, vagyis kamarajátékfilm kiemelkedő darabja, melynek főszerepét Emil Jannings játssza. Ezt miért fontos kiemelni? Azért, mert ő kapta meg elsőként a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat, méghozzá azért, mert játéka mindig ? tehát Az utolsó emberben is ? páratlan volt.
Dr. Caligari
A Dr. Caligari a német expresszionizmus első filmje, melynek főszereplője egy őrült hipnotizőr, Dr. Caligari és alvajáró szolgálója, Cesare. Ők lesznek minden bonyodalom okozói, ám a hátborzongató történetben fontos szerep jut a narrátornak is. Az 1920-as film ereje azonban nem kimondottan a történetben, hanem a képi világban rejlik. A nagyrészt papírból készült díszleteket a kor híres és kiemelkedő grafikusai készítették, a környezet pedig elég félelmetesre sikerült. Robert Wiene filmjében nem meglepő módon expresszionista kifejezőeszközök ? erős kontrasztok, vastag kontúrok, sziluettek, fény-árnyék hatások ? uralkodnak. A díszlet, a maszkírozás, a színészek játéka és a történet egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a Dr. Caligari könnyedén képes felvenni a versenyt egy mostani horrorfilmmel is.
Készítette: Tóth Eszter
