Pécsen született értelmiségi családban, apja orvosprofesszor, anyja vegyész, majd fordító volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát, ezután Pécsre szerződött a Nemzeti Színházhoz, majd 1969-től a Madách Színházban játszott. 1980-tól a Mafilm filmszínész-társulatának művésze volt, de színházi feladatokat is vállalt.
Az akkori gyakorlattól eltérően 1985-ben pályázat útján lett a Radnóti Miklós Színpad igazgatója, az 1988 óta Radnóti Miklós Színház néven működő teátrum az ő vezetése alatt lett a főváros egyik elismert művészszínháza. A stafétabotot három évtized után, 2016-ban adta át Kováts Adélnak, de a társulatnak tagja maradt. 1997-ben megnyerte a még épület és társulat nélküli új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy a teátrum nem az Erzsébet téren épül meg, lemondott posztjáról. 1983-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (2000-től Egyetem), 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak.
Még főiskolásként, 1964-ben választotta ki Szabó István az Álmodozások kora című film egyik főszerepére.
A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmek szinte mindegyikében feltűnt: 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben, majd 1985-ben a Redl ezredesben, és 2020-ban szerepelt Szabó Zárójelentés című filmjében. Más rendezők is szívesen foglalkoztatták, szerepelt egyebek között Jancsó Miklós Fényes szelek (1968), Máriássy Félix Imposztorok (1969), Kovács András Staféta (1970), Sándor Pál Sárika drágám (1971), Székely István Lila ákác (1972) című alkotásaiban.
1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry Tibor regénye alapján készült filmjében a főszerepet, ismét egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 – Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 – Deák Krisztina), az Ébredés (1994 – Elek Judit). Deák Krisztina Aglaja című alkotásában (2012) egy cirkuszigazgató szerepében láthatta a közönség. 2019-ben Lengyel Balázs Hármasban című rövidfilmjében Szabó István Szerelmesfilmje után újra Halász Judit partnereként volt látható.
Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával,
mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Claudio (Sok hűhó semmiért), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), George (Albee: Nem félünk a farkastól), Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi). A Radnóti Színházban jelenleg az Álom luxuskivitelben és Bartis Attila regényéből készült A vége című előadásban láthatja a közönség.
Rendezőként is kipróbálta magát.
A Thália Színházban 2006-ban és 2009-ben Alan Bennett Beszélő fejek című monológdráma-sorozatából rendezett két összeállítást, 2013-ban a tatabányai Jászai Mari Színházban vitte színre az Acélmagnóliák című darabot. A Radnótiban színpadra állította az Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című nagysikerű filmjéből készült drámát és Arthur Schnitzler Anatol és a nők című darabját. A Veszprémi Petőfi Színházban állította színpadra 2016-ban a My Fair Lady című musicalt, 2019-ben a szombathelyi Weöres Sándor Színházban rendezte meg az 1967-ben bemutatott Oscar-díjas film alapján készült Terry Johnson Diploma előtt című romantikus vígjátékát.
Az irodalmi előadóest műfaja szinte már védjegyévé vált, közülük is kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), valamint a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI.
Rendezett irodalmi esteket Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 2007-ben ismét Radnóti-estet állított össze Deák Krisztina rendezővel, a költő történetén keresztül önmagáról is beszél, ez az est ma is a színház műsorán szerepel. (Harmadik feleségével gyakran dolgoznak együtt, gyermekeik szintén a filmes pályát választották.)
Az ember és a kutya viszonyáról szólt Úr és kutya című összeállítása, amelyben „partnere” a színpadon Bajusz, egy sárga labrador volt.
A 2017-es Arany-emlékévben felújított összeállításával tisztelgett a költő emléke előtt. A Radnóti Színház 2021-ben mutatta be tizenkettedik önálló irodalmi estjét Szerb Antal Száz verse címmel, amely jelenleg is látható a Keres Emil Próbateremben. Az idén volt gyermekkori barátjával, Jordán Tamással közös produkciójának bemutatója Bálint+Jordán=160 címmel, az előadásába Molnár Ferenc írásait is beemelte.
Bálint András a Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1987-ben kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért. 2003-ban Pro Urbe Budapest díjat, 2004-ben Radnóti-díjat kapott, 2006 óta Terézváros, 2015 óta Budapest díszpolgára, 2008-ban lett örökös tag a Halhatatlanok Társulatában.
A Hazám-díjat 2009-ben kapta meg, ugyanabban az évben Prima-díjas, majd 2012-ben Jubileumi Prima Primissima díjas lett. 2014-ben megkapta Arany Medál-díj életmű-díját. 2017-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. Az irodalom iránt különösen elkötelezett művész tagja a Libri irodalmi díj zsűrijének is.
Születésnapja alkalmából készült, Szabad lebegés – Variáció Bálint András Szerb Antal estjére című filmet először április 26-án az eSzínház felületén láthatja a közönség.
Nyitókép: Bálint András. Fotó: Puskel Zsolt
