Mindkét napon lesz virágkiállítás és vásár, mézkülönlegességeket, az ókori kézművesek mai utódai által készített fazekas- és bőrtermékeket, ékszereket, kézművesremekeket kínálnak a látogatóknak, valamint gladiátorjátékokkal, színházi előadással, római lakomával, antik gyermekjátékokkal várják a közönséget.
A program leglátványosabb része Septimius Severus császár 202. évi gorsiumi látogatásának felelevenítése lesz. Az imperátor népes kíséretével vonul majd be Gorsiumba, és a Familia Gladitoria, a Szabad Színészek Társasága, a Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület és a Trigonon Együttes előadásában megtekinti a tiszteletére rendezett gladiátorjátékokat. Mindkét nap délután az 1200 nézőt befogadó görög-római jellegű színházban a Pater című misztériumjátékot mutatja be a Familia Gladiatoria Halmágyi Sándor rendezésében.
A Floraliát Flora istennő templomának i.e. 238-ban történt felszentelése óta minden esztendőben nagy pompával, látványosságokkal ülték meg az antik Róma polgárai. Gorsiumban több mint négy évtizede elevenítették fel az ünnepet. Kezdetben csak egyetlen szál, a látogatóknak átadott virág emlékeztetett az antik Róma rendezvénysorozatára, az 1990-es évek végétől azonban már látványos programok, színházi előadás is várta az odalátogatókat.
Az itáliai Pompeji után Gorsium a második legnagyobb, egybefüggő tömbben feltárható és bemutatható római kori település Európában. A mai Tác melletti első római település az i. sz. I. században jött létre, és eredetileg katonai tábor volt. A tábort i. sz. 103 és 106 között számolták fel, területén Traianus császár egy új várost alapított Gorsium névvel. Gorsium Pannonia Inferior tartomány egyik legfontosabb közlekedési csomópontja volt, azonkívül a tartományi császárkultusz és a tartománygyűlés (concilium provinciae) székhelye.
A tartomány küldöttei minden évben ebben a városban találkoztak, hogy az uralkodó császár üdvére áldozatot mutassanak be, és hogy részt vegyenek a gyűlésen. A város tele volt pogány isteneknek állított szentélyekkel, szobrokkal, reliefekkel. A leletek alapján Aeneász, Ámor, Icarus, Achilleus, Jupiter, Silvanus, Minerva, Liber, Attis, Hercules, Vénusz, Luna, Júnó, Mars, Victoria, Diana, Mitrász kultusza mind jelen volt a településen.
Gorsium i. sz. 260-ban pusztult el egy szarmata támadás során. A megsemmisült város helyén csak több évtized múlva kezdtek el új várost építeni, mely a Herculia nevet kapta, s feltehetőleg Valeria provincia fővárosa volt. Herculiában immár keresztény templomokkal találkozunk. Herculia a 4. század végén virágkorát élte, lakott területe akkoriban kb. 45 hektár volt. A honfoglaló magyarok feltehetően részben vagy egészen keresztény népességet találtak itt. A település neve a középkorban, a XI. századtól kezdve, Föveny. A városban és a város körül található sírok tanúsága szerint a település egészen a XVI. századi török háborúkig lakott volt. A tatárjárásig az egykori ókeresztény bazilikát használták templomnak. Föveny a XVI. századi török háborúkban pusztult el.
Az 1934-39-ig és az 1954-ben végzett ásatások után 1958-ban indult meg a mintegy 150-200 hektár nagyságú műemléki terület folyamatos feltárása, a Szabadtéri Múzeum 1962-ben létesült. A módszeres kutatás 1999-ig a településnek mindössze 5%-ára terjedt ki: a szentkerület egyharmada az Augustus-templommal, Gorsium déli épületei, Herculia központja a városfalakkal a látogatók számára mint régészeti park egész éven át megtekinthető.
A szabadtéri múzeum a feltárt romterületen túl állandó kiállítás, kőtár és kulturális programok segítségével ismerteti meg a látogatót a letűnt korok világával. A római ünnepekhez igazodó programok közül - melyeket a kifejezetten erre a célra épített színházban tartanak - az évadnyitó Floralia és a nyárvégi Ludi Romani rendezvények antik darabok bemutatásával, gladiátorjátékokkal, felvonulásokkal és egyéb programokkal szolgálják az ókor kulturális örökségének terjesztését.
