Mikor és miért kezdett el érdekelni a futball?
Szegeden születtem, így nem meglepő, hogy nekem a kézilabda volt az első nagy sportszerelem – körülbelül négyéves koromban kezdődött, amikor édesapám kivitt az első Pick Szeged kézilabdameccsre a szegedi sportcsarnokba. Nekem akkor Bajusz Sanyi vagy Avar Gyuri volt világsztár, nem is lehetett más, hiszen gyerekként azt láttam, hogy őket az egész – akkor hatalmasnak tűnő – csarnok éltette.
Amikor a kilencvenes években – ha jól emlékszem – az HBO-n láttam először Bundesliga-, tehát német első osztályú labdarúgó-mérkőzést, akkor fedeztem fel, hogy például egy Bayern München-meccsen mennyivel többen szurkolnak a helyszínen a csapatnak, mint amit én addig láttam Szegeden, a csarnokban. Ez volt az első olyan felismerés gyerekként, hogy a futball más lépték, és egyből magával ragadott a sport. Ekkortájt kezdett el édesapám mesélni nekem a magyar futballról, az Aranycsapatról. Néha archívumokból, VHS-en egy-egy korabeli nagy meccset meg lehetett nézni, de akkoriban ezek az tartalmak nem voltak annyira könnyen hozzáférhetők, mint manapság.
Aztán amikor először láttam a 6–3-at és Puskás Ferencet, akiről gyerekként megtudtam, hogy a Real Madrid legendája, akkor megint fordult velem egyet a világ. Szerintem még a mai napig is nagyon sokan a hatása alá tudnak kerülni az Aranycsapatnak és Puskásnak. Az ő alakján keresztül egyenes volt az út ahhoz, hogy elkezdjek érdeklődni a Real Madrid iránt. Az 1998-as Bajnokok Ligája döntő volt talán az első olyan mérkőzés, ahol már szurkoltam is egy csapatnak. Ez az élmény indított el afelé is, hogy elkezdjek érdeklődni a futball statisztikái iránt, majd később szerettem volna megérteni a futballvilág üzleti logikáját is.
A Football Benchmark egészen sajátos szempontok szerint tárja fel ennek a világnak a működését. Adatgyűjtéssel és -elemzéssel mit tudtok ebből megmutatni?
A Football Benchmark rendelkezik – bátran mondhatom – a világ legfejlettebb olyan adat- és analitikai platformjával, amely a nemzetközi labdarúgás üzleti aspektusaival foglalkozik. A platformunk többek között mélyreható elemzést biztosít több mint háromszáz európai és dél-amerikai futballklub üzleti teljesítményéről és működéséről, közel tizenegyezer futballista piaci értékéről, illetve kétezernél is több liga, klub és játékos közösségimédia-fiókjainak mutatóiról. A platformunk legújabb eleme pedig kifejezetten az U21-es játékosokra fókuszál. Az összegyűjtött üzleti adatokat az interaktív online rendszer szépen strukturálva, könnyen elérhetővé, kereshetővé és összehasonlíthatóvá teszi, esetenként több mint tíz évre visszamenőleg, így segítve az iparági szereplők – klubok, ligák, irányító testületek, befektetők stb. – döntéshozatali folyamatait.
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2024/6. számában olvasható. Fizessen elő a lapra, hogy első kézből olvashassa!
Mi alapján tudjátok megmondani, hogy az adott játékos éppen mennyit ér a piacon?
Egy játékos piaci értékét sok minden befolyásolhatja, például, hogy melyik csapatban játszik, milyen poszton, hány éves, válogatott-e, mikor jár le a szerződése, vagy hogy mennyire meghatározó a csapatában betöltött szerepe. Fontos tényező, hogy a játékos hány percet játszott az adott szezonban és hogy milyen teljesítményt nyújtott. Befolyásoló tényező lehet az is, hogy az elmúlt szezonokban az átigazolási összegek nemzetközi szinten hogyan alakultak, egy hasonló típusú játékosért mennyi pénzt fizetett ki egy klub. Közrejátszik a játékos értékénél amellett, hogy milyen formában van, az is, hogy mekkora a médiaértéke, a kereskedelmi potenciálja.
Ma már természetesen szempont az is, hogy hány követője van egy játékosnak, és milyen szponzori szerződésekkel rendelkezik. Azért, hogy minden befolyásoló tényezőt naprakészen vehessünk figyelembe, az általunk nyomon követett, átlagosan közel tizenegyezer játékos piaci értékét évente ötször frissítjük. Persze azt fontos kiemelni, hogy az ár és az érték két különböző fogalom. A közgazdaságtan azt tanítja nekünk, hogy az ár az, amit egy személy fizet egy adott termékért vagy szolgáltatásért, míg az érték az, amit egy adott termék vagy szolgáltatás ér.
A tényleges átigazolási díjakat a futballban gyakran több tényező torzítja, mint például az eladó vagy a vevő klub konkrét pénzügyi/sporthelyzetének feltételei a tranzakció időpontjában, a játékos hajlandósága elhagyni vagy csatlakozni egy csapathoz, szerződésben szereplő kivásárlási ár, a pénzügyi fair play-nek való megfelelés stb. A mi rendszerünkben közzétett adatok becsült piaci értékek, amelyek több ezer korábbi játékosátigazolás elemzése alapján jönnek létre.
Bizonyos esetekben egy igazi csúcsjátékos feltüntetett piaci értéke is lehet nulla. Miért?
Ez a modellünk sajátosságából adódik. Kylian Mbappé, napjaink egyik legértékesebb játékosának piaci értéke nulla euróra zuhant, mert jelenleg a Paris Saint-Germain csapatával kötött szerződésének utolsó hónapjában jár. Azért alkalmazzuk ezt a megközelítést, mert a következő átigazolási időszakban potenciálisan leigazolhatja őt egy új klub anélkül, hogy átigazolási díjat fizetne a Paris Saint-Germain csapatának, hiszen a játékos már szabadügynök lesz, tehát szabadon tárgyalhat más klubokkal. Mbappé esetében ez meg is történt, hiszen bejelentette a Real Madrid, hogy náluk folytatja pályafutását. Ennek köszönhetően elképzelhető, hogy a következő frissítésünk után már ismét a francia sztár lesz a világ legértékesebb játékosa, és a neve mellett egy igen magas érték szerepel majd.
Nemcsak az számít, mit tud a pályán egy sportoló, hanem fel tudja vinni az árat az is, ha a játékosnak hangsúlyos a jelenléte a közösségi médiában?
Ez oda-vissza történhet. Ha egy olyan játékos, akinek a közösségi médiában kevesebb követője van, eligazol egy sokmilliós rajongótáborral rendelkező, népszerű klubhoz, akkor az ő követőbázisa várhatóan megugrik, mert a csapat szurkolói elkezdik követni. És minél népszerűbb egy játékos a közösségi médiában, minél többen kíváncsiak rá, annál értékesebb lehet egy klub számára. Ugyan nagyon elszigetelt esetek, de ha megnézzük korunk két legnagyobb hatású játékosát, Cristiano Ronaldót és Lionel Messit, akkor azt látjuk, hogy a portugálnak 920 millió, az argentinnak pedig 630 millió követője van az összes platformot figyelembe véve, ahol jelen vannak. Tehát nem meglepő, hogy amikor Messi átigazolt az Inter Miamiba, a futballklubnak egy nap alatt több millióval nőtt meg a közösségi médiás követőtábora. Ez hatványozottan igaz volt Cristiano Ronaldo Szaúd-Arábiába igazolásánál: az Al-Nassr csapatának közösségi oldalai őrületesen nagy követőbázist kaptak abban a pillanatban, ahogy bejelentették az egykori Real Madrid hetes érkezését. Egészen pontosan négy nap alatt több mint hétmillió új követője lett Instagramon.
Milyen adatokat néztek a közösségi oldalakon?
Azt is látjuk, hogy egyes platformokon milyen emotikonnal reagálnak egy-egy játékos vagy klub posztjaira. Nyomon követjük, hogy milyen gyakran osztanak meg tartalmakat, milyen felületeken és milyen fogadtatással. A népszerűséget vizsgáljuk, továbbá a követőtáborokat, de azt is megnézzük, milyen közösségimédia-trendeket lehet kiolvasni a futball világából. Például ha egy futballklub marketingigazgatója elemezni szeretné a konkurens csapatok teljesítményét, és ezek alapján a saját közösségimédia-csapatának szeretne célokat meghatározni, akkor a minden releváns információt egy helyen összegyűjtő rendszerünk elképesztően erős eszköz a kezében ahhoz, hogy be tudja azonosítani, mi az, ami reálisan elérhető ezen a területen.
Szoboszlai Dominik piaci értéke mennyi?
Ő már egy nemzetközi futballsztár, így az értéke is ennek megfelelő. A legutolsó, májusi frissítésünk után nálunk 77 millió euró fölötti játékosérték szerepel a neve mellett. De ez jóval magasabbra is emelkedhet, mert egy elképesztő tehetség, és volt egy nagyon biztató első szezonja a Premier League-ben, amelyet a világ legerősebb bajnokságaként tartanak számon. Őt anno kivásárolta a szerződésből a Liverpool, a kivásárlási árát sajtóinformációk szerint a Lipcse 70 millió euróban határozta meg. Tehát a Liverpool ennyit fizetett a Lipcsének azért, hogy Szoboszlai Dominik játékjoga hozzájuk kerüljön. Így most azt látjuk, hogy az angol csapat jó üzletet csinált, hiszen már magasabb a játékos értéke, mint amennyiért megvásárolták. Dominik pillanatokon belül globális szupersztárrá nőheti ki magát, hiszen mindene megvan ehhez, így az értéke akár még magasabb is lehet a jövőben.
Hogyan fér meg egymás mellet a labdarúgás üzleti oldala és a szurkolók által megélt érzelmek világa?
Egyik nincs a másik nélkül szerintem. Érdekes adat, hogy a tavalyi szezonban az angol Premier League-ben szereplő húsz csapatból tizenhat nem tudott profitot termelni, tehát veszteséges szezont zárt. Több mint 800 millió euró volt az összesített vesztesége a húsz klubnak a 2022/2023-as szezonban, és mindössze négy csapat volt, amelyik profitot termelt. Ettől függetlenül a bajnokság mit sem vesztett népszerűségéből. Az viszont igaz, hogy egyre inkább téma a szurkolók körében, hogy a kedvenc csapatuk vagy éppen a nagy rivális milyen anyagi helyzetben van, milyen eredménnyel zárt egy szezont, a nyári átigazolási piacon képes lesz-e megerősíteni a keretét, vagy hogy ki lesz az új mezszponzor.
De – én szeretném ezt a romantikus gondolatot még magaménak tudni, és hinni benne – amikor egy kisgyerek elkezd focizni amiatt, mert egy sztárban meglátja a nagy példaképet, az mindennél sokkal fontosabb. És milyen jó most arról beszélni, hogy azzal, hogy Szoboszlai Dominik elért egy ilyen státuszt a futballvilágban, ma Magyarországon már nemcsak Messi és Ronaldo nevét olvashatjuk a gyerekek mezén, hanem rengeteg Szoboszlai-mezes ifjú szurkolót is látni.
Szeretném azt gondolni, hogy ez a valódi feladata ezeknek a kluboknak. Érdemes tehát az üzleti mutatók mellett arról is beszélni, hogy mennyire nagy hatással tudnak lenni a sportolók az utánpótlásra, a szurkolókra, de akár egy ország hangulatára és moráljára is. Látjuk, hogy milyen szurkolás van, amikor a magyar válogatott játszik a telt házas Puskás Arénában.
Magyarországon az elmúlt években látványos mértékben fejlődött a labdarúgás, ami azt is mutatja, hogy ha az ember tényleg szereti, tesz érte, hisz benne, és akarja, hogy ez működjön, akkor működik. Működik például az Európa-bajnokságra való kijutás, vagy működik, hogy 2026-ban Budapesten rendezik majd a Bajnokok Ligája döntőjét. Sokszor talán végig se gondoljuk, milyen pozitív hatásokkal jár, milyen turisztikai és országimázs értéke van ezeknek. A futball csodás dolog, és csak így szabad ránézni, mint egyfajta összehozó erőre, ami az emberekből olyan érzelmeket vált ki, amilyenekre csak kevés dolog képes. Viszont ahhoz, hogy ez a szerelem megmaradhasson, hogy az utánpótlás biztosítva legyen, hogy meghatározó élményeket kaphassanak a fiatalok, ahhoz szükség van arra, hogy a sport üzleti oldala is fenntartható módon fejlődjön és biztosítsa a futball jövőjét. Ez mind egy hatalmas ökoszisztéma, és én mindig úgy gondoltam erre, hogy ennek a végső célja csak az lehet, hogy a gyerekek szeressenek focizni, legyenek hőseik és éljék át az összetartozás érzését egy-egy meccsen. Tudjuk, hogy az üzlet nem ilyen romantikus, de én szeretnék hinni abban, hogy a nap végén mégiscsak ezért történik minden, egy ilyen magasabb jóért. Hogy amikor kimegyünk szurkolni a meccsre, érezzük azt, hogy egy csapat vagyunk. Vagy amikor a lelátón énekeljük a Nélküledet, milyen erő az, hogy összetartozunk. Valójában erről szól a foci.
Fotók: Kurucz Árpád / Magyar Kultúra
