A május 19-én és 20-án rendezett eseményen, melyen 16 ország képviseltette magát, a tapasztalatokról tájékozódhattak az az Európa Kulturális Fővárosa-címre pályázó városok.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere elmondta: ez a konferencia egyedülálló kezdeményezés, az EKF-címet egykor viselő és az arra pályázó városok vannak jelen az eseményen, mely konzultációt, eszmecserét tesz lehetővé. Emellett remek alkalom a tapasztalatok ? jók és kevésbé jók ? átadására, és arra, hogy a párbeszéd során még inkább kikristályosodjon, mit is értünk kulturális főváros fogalmán. ?Pécs ideális helyszín minderre, hiszen barátságos, hangulatos, régi tradíciókkal bíró város, és nem mellesleg hat éve Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa? ? zárta megnyitó beszédét a polgármester.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: hinnünk kell, hogy saját régiónk és kultúránk üzenete hangsúlyossá válhat az EKF-program kapcsán. ?Reméljük, hogy azok a városok, amelyek tervezik az év végén indítandó, tíz hónapos pályázati periódusban részt kívánnak venni, olyan értékes tapasztalatokhoz jutnak e konferencia során, amelyek megerősítik szándékukat? ? jegyezte meg az államtitkár.
Alicja Magda Herbowska, a kultúráért felelős EU-biztos kabinetvezető-helyettese beszédében kiemelte: az Európa Kulturális Fővárosa program az elmúlt harminc évben Európa legnépszerűbb kezdeményezésévé vált, amely összehozza az embereket, újjáéleszti a közösségeket, valamint kulturális és gazdasági fellendülést is eredményez. ?Mindennek jó bizonyítéka Pécs ? ez a város viselte első magyarként az EKF-címet, és öröksége ma is velünk van? ? tette hozzá. Európa-szerte eddig több mint ötven ország kapta meg az EKF-címet ? amelyik elnyerte/elnyeri, annak fontos katalizátor (volt) az az egy év a változás, a fejlődés szempontjából. Jó lehetőség arra ? mutatott rá ?, hogy még jelentősebb szerepet játsszon az adott város a világtérképen, valamint hosszú távú kulturális, szociális és gazdasági hatása is megfigyelhető. ?Természetesen nincs recept arra, hogyan legyen sikeres egy város ? minden ország más és más. Ez a konferencia azonban megpróbál segítséget nyújtani? ? összegezte a kabinetvezető-helyettes.
Páva Zsolt a konferencia első szekciójának bevezető előadásában elmondta: a pécsi pályázatot civilek készítették, önkéntesen és tevékeny módon. A ?Határtalan város? mottójú pályázat koncepciója két elvárást fogalmazott meg: az egyik, hogy a Budapesttől való függést megpróbálják lazítani, illetve Pécs kulturális vonzerejét próbálják meg növelni ? oly módon, hogy ne csak a határokon belülre fókuszáljon, hanem arra is, miként lehet ezt a kulturális erőt a határon túlra, főként Horvátországra, Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára kiterjeszteni. Hibaként említette, hogy nagyon erősen koncentráltak a beruházásokra, így a kulturális programok csorbát szenvedtek.
Noha az EKF-címet csak egy évre kapja meg az adott város, gondolni kell arra, mi lesz utána. Fel kellett készülnie Pécsnek is, hogy ezt az örökséget miként tudják továbbvinni, hogyan tudják működtetni az elkészült létesítményeket. ?Fontos, hogy minderre is gondoljanak a pályázók? ? emelte ki. Jótanácsként fogalmazta meg a polgármester: figyeljenek arra a pályázó városok, miként tudnak minél több állampolgárt bevonni a projektbe ? akár tevékenyen, akár csak úgy, hogy támogatásukról biztosítják a kezdeményezést. ?Pécs esetében jó példa volt a helyiek bevonására, hogy ők írták a pályázatot? ? mondta Páva Zsolt. Emellett az is fontos, hogy kitaláljanak egy megfelelő jelmondatot, üzenetet.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
