Az Esterházy család 400 éve meghatározó szerepet tölt be a régió gazdasági és kulturális életében. A kismartoni kastély az év elején visszakerült az Esterházy örökséget kezelő magánalapítvány gondozásába, miután lejárt a burgenlandi tartománnyal 40 évre kötött bérleti szerződés, és a hivatalok kiköltöztek az épületből - közölte Ottrubay István, az alapítvány vezérigazgatója.
A kastély I. emeletén a Haydn hangversenyteremtől keletre fekvő, Az Esterházy-kastély fénypontjai - a gyűjtemények visszatérése című tárlatnak otthont adó tíz termet teljesen felújították, régészeti módon láthatóvá tették a fali dekorációt, megbontották a parkettát, hogy látszódjanak a különböző szerkezeti elemek, az eredeti ablak- és ajtóborítás, illetve a fal szerkezete.
"A központi teremben, amelyet szintén renováltak, most először mutatják be Antonio Canovának, a XVIII. századvég ünnepelt olasz mesterének alkotását, Esterházy Leopoldina márvány ülőszobrát, amely mögött üvegfalon át a kastélypark látható, a szoborral szemközt pedig a Haydn-terembe léphet a látogató" - magyarázta a vezérigazgató. - "A kiállítás tíz terméből kettőt az idei év fontos jubileumainak szenteltünk: Esterházy Melinda hercegnő 90. születésnapjának, valamint Esterházy Margit halála 100. évfordulójának".
Az Esterházy Melindát - Esterházy Pál özvegyét - bemutató teremben a gyönyörű balerináról láthatók fotók, multimédiás film pereg londoni, bécsi és bayreuthi fellépéseiről. A budapesti Operában 24 évesen megkapta a prímabalerina címet. Karrierjéről szól a Ritmus és tánc című könyve, amely szintén megszemlélhető a tárlaton. Ő volt az az asszony, aki a megmaradt birtokok, kastélyok, paloták, gyűjtemények iránti felelősségérzetből férje halála után, 1992-ben három magánalapítványba vitte az Esterházy örökséget. A másik terem IV. Miklós herceg feleségére, Cziráky Margit grófnőre emlékeztet. A mélyen vallásos hercegné pompás esküvői ruhájából hatalmas palástot készíttetett, üveg alatt látható esküvői mirtuszkoszorúja és csokra is - ezeket a darabokat a kismartoni egyházközségnek adományozta.
A kastélyban felújított múzeumi üzlet és bormúzeum fogadja a látogatókat, de megtekinthető a Haydn explosiv című, tavaly megnyílt és ugyancsak fölfrissített kiállítás, amely most az operára koncentrál a Sala Terrenában. A belső udvaron kávézó van, szemközt a kastéllyal, az egykori lovardában pedig a kastély építészéről elnevezett Henrici étterem működik.
"Az Esterházy család négy évszázadon át művészetpártolásáról, műgyűjtéséről volt híres Európa-szerte, ezt a tevékenységüket a magánalapítvány folytatni kívánja. Évente a mező- és erdőgazdálkodásból, a vadászatból, a nádgazdálkodásból befolyó pénzből mintegy 2 millió eurót (csaknem 558 millió forintot) költ a kultúrára" - jegyezte meg Ottrubay István. "A műgyűjtés az Esterházyak korában kortárs műveket jelentett, és a magánalapítvány ezt akarja tovább vinni azzal, hogy lehetőséget ad fiatal, tehetséges közép-európai művészeknek a bemutatkozásra. Ezt példázza a kastély szomszédságában, az egykori Ágoston rendi kolostorban a Central Europe Revisited III. című kiállítás, amely november 1-ig látható."
Hegyi Lóránd, a közép-európai kortárs művészeket bemutató tárlat kurátora, a Saint Étienne-i francia kortárs művészeti múzeum igazgatója elmondta, hogy a kolostorban kialakított bemutatótérben 24 alkotónak, az állandó résztvevő Ausztria és Magyarország mellett idén Szerbia és Bulgária művészeinek mintegy 120-130 munkája látható.
Elárulta, hogy évente két-három alkalommal keresi föl a régió fővárosait, hogy megfelelő módon tudjon válogatni a következő évi kiállításra. A tárlat címe az "újragondolt" Közép-Európa művészetét tükrözi: a bemutató célja az, hogy megváltozzon Európa keleti és nyugati felének művészeti elkülönítése. - Ne tekintsék Nyugaton csodabogaraknak a kelet-európai képzőművészeket, és ne várják el tőlük, hogy alkotásaikkal politikai állásfoglalást jelezzenek. A Franco-diktatúra idején a spanyol művészektől sem várták el a politikai tiltakozást - hangsúlyozta Hegyi Lóránd.
A kurátor szerint a kiállítás fiatal kortárs művészei már beleszülettek a szabadságba, és ezt természetesnek veszik. Műveik nem szólnak patetikus érzelmekről, nagy történelmi változásokról, hanem a mindennapi élet apró mozzanatai foglalkoztatják őket csakúgy, mint nyugati társaikat. "A nemzetközi sajtó figyelme oda irányul, ahol katasztrófa, terrorizmus van, és Közép- vagy Kelet-Európa kevéssé vonzza ezt a figyelmet. A kuriozitás helyét lassan átveszi a természetes másság a művészetben. Erről a normalizálódásról szól ez a kiállítás" - fejtette ki.
"A képeken sok a figurális motívum, köztük az emberi test és arc ábrázolása, megjelenik a város, a mikronarratívák földolgozásába pedig irónia vegyül. Némely munkákba beépül a kulturális tradíció és a populáris kultúra. Magyarországot idén Borsos János és Lőrinc Lilla - művésznevükön Borsos Lőrinc -, Horváth Dániel, Siegmund Ákos, Szörényi Beatrix és Szabó Eszter festményei képviselik, de ott van a Budapesten is jól ismert szerb képregényrajzoló, Aleksandar Zograf több grafikája is."
Hegyi Lóránd megjegyezte, hogy a nagy nemzetközi gyűjtemények még nem tekintik gyűjtőterületnek ezt a régiót, ezért is örvendetes, hogy az Esterházy Magánalapítvány teret ad ezeknek a fiataloknak, és munkáikkal alapozza meg, illetve bővíti Európában egyedülálló kortársgyűjteményét.
