A kerekasztal-beszélgetés résztvevői elsőként kiemelték, hogy a digitális bevételek egyértelmű emelkedést mutatnak. Peremenczky Krisztina, a Universal Music Hungary vezérigazgatója elmondta: folyamatosan nő a digitálisan értékesített zenék aránya, az elmúlt két évben például megduplázódott.
Gallasz Enikő, a WM Music Distribution ügyvezető igazgatója a szervezet működése kapcsán kifejtette: hazai független előadók és kiadók tartalmait terjesztik digitálisan, egyik projektjük, a Hallgass hazait! című a bevételük 27 százalékát teszik ki, míg az iTunes ?csak? 14-et. Ami fontos és ezekből az adatokból is látszik ? tette hozzá az igazgató ?, hogy a felhasználók keresik a hazai tartalmakat.
Jehan Paumero, a Believe Digital Hungary magyarországi képviselője kiemelte: az online és az offline zenei piacot már nem is nagyon lehet megkülönböztetni. ?Ha felmész az iTunesra, olyan, mintha lemezboltba mennél? ? mondta. Hozzátette: a Believe-nél az eladások hatvan százaléka itthon történik.
Szarka József, a Hear Hungary Music Kft. ügyvezető igazgatója a YouTube és a Vevo kapcsán elmondta: hiába kerülnek ki a zenék a Vevóra, a YouTube-bal ellentétben ott nem lehet menedzselni azokat. ?Ezért fordul az elő, hogy amíg a YouTube-on egy zenét több mint egymillióan néznek meg, addig ez a szám a Vevón csak pár százezer? ? magyarázta az igazgató.
Fehér Gyula, a Ustream alapítója és igazgatója a tevékenységüket illetően kiemelte: a hazai fesztiválok zenekarai közül többen megjelentek a Ustreamen, mely hasonlít a kiadók promóciós tevékenységéhez: a Ustreamen ugyanis ha feltűnik egy előadó, ezt a megjelenést igyekeznek összehangolni például egy új lemez kiadásával. ?A hazai fesztiváloknál látszott, hogy ha külföldi előadót közvetítettünk, akkor a magyar zenekarokat is megnézték, és elkezdődtek érdeklődni irántuk.?
Gallasz Enikő megjegyezte: a YouTube az egyik legfontosabb bevételi forrásuk, ahol ugyanannyira fontosak a hivatalosan feltöltött tartalmak ? a partnerektől ?, mint a más felhasználók által feltöltöttek (azaz a user generated tartalmak).
Szarka József hangsúlyozta: a streaming szolgáltatások nagyon jelentősek, bár a magyar művészek és a rajongóik sem használják még ezeket. Ennek ellenére a Spotify, a Deezer, az iTunes és a Google Play a jövő! ? tette hozzá a szakember.
Mit adhat a kiadó? ? hangzott el a kérdés, melyre Peremenczky Krisztina így válaszolt: ?a művészeknek az a feladata, hogy alkossanak, mi pedig finanszírozzuk a videóklipek elkészítését, illetve a hangfelvételeket?.
Szakra József ehhez kapcsolódóan elmondta: Magyarországon még a fizikai megjelenés az elsődleges, ebből jön a pénz. ?Hiába jelentettünk meg a Hooligansszel ugyanolyan árban lemezt, mint amennyiért digitális közzétettük az anyagot, csak a kézzel fogható lemez fogyott, az viszont 12 ezer példányban.?
?Több mint 230 partnerünk van jelenleg, de akik a digitális csatornákra potenciális bevételi forrásként tekintetnek, még kevesen vannak. Sokszor tapasztaltuk, hogy mumusként kezelik a digitális megjelenést? ? magyarázta Peremenczky Krisztina.
A kerekasztal-beszélgetés zárásaként a résztvevők egyöntetűen megjegyezték: kell a fizikai formátum, semmiképpen sem fog eltűnni a jövőben.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
