Széchenyi István a tettre kész és jövőben bizakodó hazaszeretet egyik legkiválóbb példáját nyújtotta az utókor számára. Neki is köszönhető, hogy bár országok tűnnek, de a nemzetek megmaradnak, van ma is szabad magyar haza ? fejtette ki Gulyás Gergely.
?A hazaszeret a legszebb szavunk. A hazát szeretet nélkül csak rombolni lehet, építeni nem? ? mondta az Országgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy 191 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1825. november 3-án ajánlotta fel a gróf birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
A Miniszterelnökség és az Eszterháza Központ által a Széchenyi- emlékév hivatalos ünnepségsorozatának záró rendezvényeként szervezett egész napos tudományos konferencián, a Parlamentben történészek, Széchenyi István és a XIX. század első felének számos elismert kutatója tartott előadást a legnagyobb magyarról és koráról.
Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által felkért történészbizottság tagjaként vett részt a nagycenki kiállítás megújításában, a Rubicon Széchenyi-különszámának megjelentetésében és az országházi, ünnepi ülés megvalósításában. A főigazgató szerint a jubileum lehetőséget ad arra, hogy Széchenyi ne csupán tankönyvi lecke, talapzaton álló bronzszobor legyen, hanem hús-vér ember. Olyan példakép, aki követhető, aki egyszerre szolgálta a haza és a haladás ügyét. Dr. Estók János hozzátette: ?Széchenyi végső soron polgári Magyarországot akart, olyat, ahol a magán- és a közérdek harmóniában van, ahol a tudás, a kreativitás érvényesül. Ezt a Széchenyi-képet segítette az emlékév, amely a további teendőket is kijelölte, köztük kiemelt helyen a nagycenki kastély és környezetének a ?legnagyobb magyar?-hoz méltó megújítását.?
Csorba László történész Széchenyi modern, kétségek közt vívódó, felekezeti kötöttségektől távolodó, ugyanakkor a morális alapú, közösségért cselekvő küldetéstudatát megalapozó vallásosságáról beszélt.
Fónagy Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa előadásában Széchenyi hagyományos főnemesi neveltetéstől a modern személyiséghez vezető útját mutatta be. Széchenyi naplójában dokumentálta ezt a küzdelmes utat, de jól jelezte ezt például öltözködésében, ahol a díszmagyar mellett egyre nagyobb helyet kapott a nyugati divatnak megfelelő cilinder, sétapálca. Továbbá életrendjét szigorú, polgári időszemlélet jellemezte és főnemesi birtokai jelentős részét is eladta, hogy korszerű kapitalista vállalkozásokba kezdjen.
Dr. Dobszay Tamás történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált egyetemi docense előadásában bemutatta a francia forradalom tapasztalatai nyomán a tömegekkel alapvetően bizalmatlan Széchenyi parlamenti tevékenységét, mely időnként a bécsi udvarral és a rendekkel is kritikus volt, alapvetően ügyek és nem oldalak mellett állt ki, és 1848-ban a népképviseleti országgyűlés munkájából is kivette a részét.
Forrás: MTI/Kultúra.hu
