A debreceni magángyűjteményt bemutató könyvsorozat negyedik kötetének festőit a tájképfestészet iránti mély elkötelezettség köti össze. Legtöbbjüket az „alföldi festészet” címszó alá sorolja a magyar művészettörténet, mert művészetük fő témája az Alföld, a pusztai élmény megragadása volt. A tájképek mellett, a kiállítás kiemelt figyelmet szentel azoknak az arcképeknek, emberábrázolásoknak, melyek a magyar társadalom jellegzetes alakjait jelenítik meg. Önálló szekció mutatja be az első világháború idején dolgozó hadifestők (Mednyánszky László, Nagy István) valós élményekből merítő, megrázó alkotásait. A festők mellett megjelenik a korszak egyik nagy szobrásza, Medgyessy Ferenc, akinek munkái jól illeszkednek abba a szellemiségbe, amelyet a többi művész képvisel.
A gyűjtemény e részében is számos különleges darab található, melyeket méltán nevezhetünk muzeális értékű alkotásoknak.
Ilyenek Mednyánszky csavargóképei, Koszta mezei munkásai, Fényes nemrégen külföldről hazakerült tiszai tájképe, Iványi kecskeméti cigányvárosa, Tornyai a nyolcvanas években előkerült hódmezővásárhelyi, bajai, Endre alföldi tájábrázolásai, Glatz magvető alakja, Nagy István katonaképei, Rudnay parasztpárja, Holló csendéletei és Medgyessy híres súroló asszonyának fából készült változata.
A tárlat február 19. és április 3. között látogatható.
A képen Tornyai János Napos táj (Mártély) című festménye (részlet). Reprodukció: Lukács Tihamér
