Az Etnoklub szeptember 4-i adásából megtudhatják, hogy Magyarországon a kilencvenes évek kezdetén a Csángó Fesztivál volt az első kapu, amely kitárult a környező országok kisebbségi kultúrája felé, s bár eleinte leginkább az anyanemzettől elszigetelten élő moldvai csángókra igyekeztek felhívni a közvélemény - és a politikusok - figyelmét, a későbbiekben a szervezők már erdélyi hagyományőrzők és hazai kisebbségek bemutatását is fontosnak tartották. Az Etnoklubban a rendezőktől megtudhatjuk, hogy az ehhez hasonló fesztiválok segítségével vajon a mai fiatalok tényleg közelebb kerülhetnek-e a népzenéhez és a néptánchoz.
Katona Erika, az Etnoklub műsorvezetője a fesztiválra ellátogató, a népzenéhez kötődő ismert muzsikusokkal, szakemberekkel is beszélget az adásban. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót, népzenegyűjtőt arról faggatja, mit tehetnek ma a csángók a megmaradásukért, hiszen, felidézve Kallós korábbi gondolatait, addig maradunk magyarok, ameddig magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.
Az e heti Etnoklubban persze a muzsikáról sem feledkeznek el: itt lesz Nyisztor Ilona pusztinai hagyományőrző énekes, akitől megtudjuk, tudatában vannak-e a mai moldvai csángómagyar fiatalok, hogy milyen értékes népzenei, népdalhagyomány örökösei. Kitérnek arra is, hogyan fogadják ma Magyarországon a moldvai népzenét és néptáncot.
A nézők betekinthetnek a moldvai és gyimesi, majd az erdélyi hagyományőrzők gálaműsorába, megismerkedhetnek a Jászság Népi Együttessel, Legedi László István és Hodorog András klézsei furulyásoktól pedig megtudhatják, vajon a fiatalok ma is megtanulnak-e énekelni, zenélni és táncolni Klézsén.
