Sexaginta Prista Vespasianus uralkodása alatt, a Kr. u. I. században létesült azzal a céllal, hogy a Római Birodalom északi határát védje a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben. Az erődítmény a Singidunumot - mai Belgrádot - és a Duna-deltát összekötő főútvonal mellett feküdt. Diocletianus uralkodásának idejéből fennmaradt felirat szerint a gótok 250-ben elpusztították a várost, amely később praesidiumként (helyőrségként) épült újjá. Sexaginta Prista még létezett az V. században, majd bolgár-törökök pusztították el.
Az ásatási területen eddig több korszakhoz köthető rétegek kerültek napvilágra: a legkorábbi egy trák szentély, amely a Kr. e. I. és a Kr .u. I. század között "üzemelt". Erre épült az Apolló-templom, amelyet a Kr. u. II-III. században használtak, a Kr. u. IV. század elején viszont a helyén katonai parancsnokság épületét emelték.
A régészek az idén az Apolló-szentélytől északra levő területet kutatják. A tavalyi ásatások során, amikor a római kori erődnek 25 négyzetméteres területét tárták fel, a Kr. u. I-IV. századból származó pénzérméket, valamint kerámiaedényeket találtak. Előkerültek kelta eredetű edénytöredékek is, azt bizonyítva, hogy a térségben kelta törzsek is megfordultak.
