"Az online fakszimile a teljes Újszövetséggel és az Ószövetség felével együtt mindenki számára elérhető lesz" - jelentette be a napokban Ulrich Johannes Schneider professzor, a lipcsei Egyetemi Könyvtár igazgatója. Az ógörög nyelven íródott bibliai szöveg éppúgy a 4. század elejéről maradt fenn, mint a Vatikáni Kódex. Az antik korszak egyik legnagyobb pergamen könyveként tartják számon, évszázadokon Egyiptomban, a Sínai hegységben, a Szent Katalin kolostorban őrizték és a darabjai jelenleg négy különböző helyen találhatók.
A 33,5 centiméter széles és 37,5 centiméter magas pergamenhasábokat Konstantin von Tischendorf lipcsei teológus 1844-ben egy papírkosárban találta meg a Szent Katalin kolostorban. A szerzetesek megengedték neki, hogy a 129 megtalált lapból negyvenhármat magával vigyen Lipcsébe, ahol azokat külön erre a célra készült ládában őrzik páncélszekrényben.
Tischendorf 1859-ben az orosz cár támogatásával még egyszer visszatért a kolostorba és ott további töredékeket talált. Végül is sikerült rábeszélnie a szerzeteseket, hogy ajándékozzák azokat a cárnak. A Szovjetunió 1933-ban 347 lapot eladott a londoni British Museumnak, de hat lap még ma is Szentpéterváron található. 1975-ben újabb lapokat találtak - ezt a 38 lapot ma is a Szent Katalin kolostorban őrzik. Mintegy 300 lap azonban hiányzik, ezek az Ószövetség részeit tartalmazzák.
A British Library, a lipcsei Egyetemi Könyvtár, a szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár és a Szent Katalin kolostor jelenleg közösen dolgozik a kézirat digitalizálásán. Tervezik egy nyomtatott fakszimile elkészítését is.
(Múlt-kor/MTI)