Folytonosság és megújulás

?Ha jó vezetője van egy intézménynek, akkor az magán viseli annak személyiségjegyeit, aki vezeti, ugyanakkor önálló léte is van. A kulturális intézmények esetében különösen fontos, hogy olyan profilja legyen, amelyben megtalálhatók a vezető személyiségjegyei, de közben képes az autonóm működésre, amelyet egy vezetőváltás nem tud megrendíteni. Ma ezért vagyunk itt, hogy erről beszéljünk: vezetőkről és intézményükről? ? hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében.

Megköszönve a PIM éléről leköszönő igazgató, E. Csorba Csilla munkáját, a miniszter kiemelte: az intézmény otthonosságot, vendégszeretetet, nyitottságot áraszt, melyeket Csorba Csillának köszönhet. Fontos, hogy ez a befogadó profil megmaradjon, ahogy az a kreativitás is, amely nemcsak a kiállításokban, hanem az intézmény egész munkájában megmutatkozott eddig. ?Kreatív, innovatív, sokakat vonzó, valóban korszerű intézmény lett az évek során a PIM-ből ? és társintézményeiből, melyek ugyanolyan fontosak, mint az anyaintézmény? ? mondta a miniszter.

Utódlás kapcsán megjegyezte: egy intézmény életében nemcsak a folytonosság fontos, hanem a megújulás is. ?Az, hogy az új főigazgató nem a szűk szakmai közegből érkezik, reméljük, olyan nyitást eredményez, amely a múzeumot látványműhellyé emeli. Ablakot nyit a világra, amelyen keresztül kifelé és befelé is lehet tekinteni? ? fejtette ki Balog Zoltán.

Ha a múltra tekintünk, akkor elsősorban ? ebben eddig is élen járt a múzeum ? a hagyatékgondozás ápolására kell figyelnünk ? folytatta beszédét ?, amely még mindig nem került igazán a helyére a magyar kulturális világban. ?Fontos, hogy ne csak letétként kezeljük ezeket az életműveket, és a hozzáférhetőség ne csak tudományos hozzáférhetőség legyen? ? hangsúlyozta a miniszter.

Emellett lényeges a kortárs jelen megmutatása is, látni és láttatni kell, hogy mi zajlik ma a magyar és a külföldi irodalomban. Sajnos a fordítások területe nincs rendben ? mutatott rá Balog Zoltán. Ez nem az intézmény hibája, hanem olyan kultúrpolitikai ügy, amelynek nincs igazán gazdája: a Balassi Intézet, a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a különböző alkotóműhelyek ? sokszereplős ez a játék. Jó fordítások nélkül azonban nem tudjuk magunkat megmutatni. ?Fontos, hogy ebben előrelépés legyen, ezért azt kérem főigazgató úrtól, hogy egyik első feladata legyen egy ezzel kapcsolatos koncepció kialakítása, melyhez a forrásokat a rendelkezésére fogjuk bocsátani. Ugyanilyen fontos a nemzetközi könyvvásárokon való megjelenés is, és a digitalizáció, az idén húszéves Digitális Akadémia ügye is? ? sorolta a miniszter a leendő feladatokat.

Kiemelte továbbá, hogy a PIM portfóliója új intézménnyel, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel bővült, így ennek fejlesztése is a PIM feladata. Fontos a csodálatos udvar és a Károlyi-palota műemléki megbecsülése is, ?ebben is szívesen vagyok partner? ? tette hozzá Balog Zoltán.

A miniszter kedves gesztussal zárta beszédét: E. Csorba Csillának egy csokor virágot, az új főigazgatónak pedig üres lapokat hozott, megkérve a főigazgatót, hogy töltse meg azokat a fejlesztési koncepciójával.

Hosszú távra tervez az új főigazgató

?Idén lesz hatvan éve, hogy ebben az épületben működik a Petőfi Irodalmi Múzeum, ami már-már történelmi távlat. Ez az épület az elmúlt évtizedekben kultikus hellyé vált: nem pusztán azért, mert sokan látogatták meg, hanem mert olyan fantasztikus gyűjtemény található itt, amely szinte megszenteli ezt a helyet? ? kezdte gondolatait Prőhle Gergely.

Mint mondta: az irodalmi hagyatékok kérdése szerinte is az egyik legfontosabb jövőbeni tevékenységük lesz, igyekeznek minél jobban bemutatni a meglévő gyűjteményt, illetve a feldolgozásban minél inkább előre haladni. ?Ám ami még talán ennél is fontosabb, hogy miként tudjuk ezt az örökkévalóság számára megőrizni. Manapság az örökkévalósággal való legbiztosabb kapcsolat a digitalizáció, a halhatatlanságot ezzel lehet leginkább biztosítani? ? mondta az új főigazgató.

Hosszú távú tervezésről van szó ? emelte ki. ?Akkor működik jól egy intézmény, ha hosszú távú tervekről beszélhetünk, ezért nagyon fontosnak tartom ennek a tervezésnek a kiszámíthatóságát? ? hangsúlyozta. Idei programok kapcsán elmondta: a magyar kultúra napja kapcsán nyílik meg az Erdély és 1956 kapcsolatát bemutató kiállításuk, illetve számos évfordulót is tartanak. Egyrészt a 2017-es esztendőt Arany János-emlékévvé nyilvánította a kormány, melynek egyik fontos felelős lesz a leköszönő vezető, E. Csorba Csilla. Emellett emlékeznek Szabó Magdára is, akinek születése 100. évfordulóját fogják megünnepelni szintén egy kiállítással.

Prőhle Gergely szólt a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Mesemúzeumról, a tabáni Kassák Múzeumról, a Magyar Nyelv Múzeumáról Széphalmon és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumról, melyek meglétét ?óriási lehetőségnek tekintem?. ?A jövőben talán jobban szervesülni tud ezeknek az intézményeknek a tevékenysége, melynek elindítója lehet a Kassák Lajos bécsi éveiről rendezendő kiállítás a PIM épületében? ? árulta el a főigazgató. Kitért arra, hogy a Zichy-kastélyt szintén fejleszteni szeretnék, mert az ?utóbbi években a Kassák Múzeum a közép-európai avantgárd fókuszpontjává vált?, illetve a Mesemúzeum nemrég ötmillió forintos forrást kapott fejlesztési koncepciójának kidolgozására. ?Nem tudok mást mondani ? jegyezte meg ?, minthogy a Petőfi Irodalmi Múzeum a bölcsőtől a sírig elkíséri az irodalom iránt érdeklődő magyar polgárokat.? Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a PIM szárnyai alá kerüléséről elmondta: ?hangsúlyozni szeretném, hogy nem einstandról, hanem szoros együttműködésről van szó?, amely nem pusztán a színházi világ, hanem az irodalmi közélet számára is nyereség. Prőhle Gergely humorosan megjegyezte: ?Petőfi sem tudta eldönteni 1847-ig, hogy mi legyen: színész vagy költő?.

A főigazgató kiemelte: szeretnék jobban bemutatni a PIM épületét, amelynek történelmi jelentősége is óriási, hiszen ?ne felejtsük el, hogy a sarokszobában tartóztatták le az első szabadon választott miniszterelnököt, Batthyány Lajost, és Haynau is itt rezideált a könyvtár melletti helyiségben?.

Prőhle Gergely beszédét egy idézettel zárta: ?A Petőfi Irodalmi Múzeum történetéhez hozzátartozik minden egyes személy, minden elért művészi, szakmai eredmény, tudományos siker, epizódok és kiteljesedett magánmítoszok, vakvágányok és hősies küzdelmek, az egész történetből táplálkozó emlékek sora, a múlt és a jelen egymásutánja és a múltra épülő jövő reménye.? Ezt nem más írta, mint Csorba Csilla. Nagyon remélem, visszautalva Csilla szavaira, hogy számomra nem vakvágány, még csak nem is egyfajta magánmítosz lesz a munka. Ellenkezőleg: öröm és megtiszteltetés, hogy ennek a történetnek és ennek a közösségnek a része lehetek.?

Szíjjártó Anita

Fotók: Csákvári Zsigmond