Fontosak a mélyen megélt érzelmek – Interjú Kővári Eszter Sárával

Sokan ismerhetik önt az Operaházból.

Pályámat operaénekesnőként kezdtem. Az életemet elég hamar megpecsételte a kortárs zene, ezzel is debütáltam, Ligeti György Le grand macabre című operájával. Kortárs szerzőket sok-sok koncerten énekeltem, éneklek a mai napig. Tizenkét évig léptem fel operákban és operettekben, de aztán elindultam a koncertezés világa felé.

A spanyol zenéhez hogyan került közel?

A gitár révén. Egyre többet foglalkoztam gitárzenével, sok gitárkíséretes darabot énekelhettem. A gitárosok kérésére kezdtünk el foglalkozni De Falla és Rodrigo gitárműveivel, amelyekkel Peltzer Ferenc ismertetett meg, akivel régóta együtt dolgozom, most is itt lesz mellettem a koncerten. Szőcs Géza költőnek, néhai jó barátomnak pedig a Garcia Lorca-dalokat köszönhetem. Sokszor hívott irodalmi műsoraihoz, és ő javasolta, hogy játsszunk Lorca-dalokat is. Én korábban nem tudtam, hogy Lorca zenét is írt a verseihez. Ezek most saját átiratban kerülnek közönség elé.

Hiszen De Falla és Lorca nem három gitárra írta a dalait.

Általában egy gitár- és egy énekszólamra készültek. Mi ezt dúsítjuk, néhol castanettát is teszünk bele, ismétlünk, én is teszek bele hangzásokat, de nem átírva az alkotók zenéjét.

Nálunk mennyire ismertek például Lorca dalai?

Én azt gondolom, kevéssé. De Falla inkább, Rodrigo dalai pedig futólag. Gondolja meg, hányan olvasnak Lorca-verseket, és akkor ahhoz képest hányan hallgatják a dalait. Pedig rendkívül izgalmas, fűszeres, zeneileg pedig különösen.

De Falla és Lorca mellett az Uránia koncerten lesznek spanyol népdalok is.

Igen, hisz mindkettejüket megihlette a katalán zene, s szerettem volna, ha ebből is hallunk. Madrid és a katalán világ mindkettejük életében meghatározó volt. Egyébként több közös helyszínt és hasonlóságot találni pályájukon. Mindkettejük szülei játszottak hangszereken. De Fallának zongoraművész volt az édesanyja. És mindketten éltek Párizsban. Párizs meghatározó tégely volt számukra: De Fallára Debussy és Ravel világa hatott nagyon. Lorca pedig Párizsban találkozott először Dalíval, és voltak közös kiállításaik. Lorca is kiváló rajzoló volt egyébként. A Cigányrománcokhoz például rajzokat is készített. És ugyanezekből a versekből merít a zenéinél is.

Szó szerint lefordíthatatlanok a dalok irodalmi szinten. Nincsenek egybefüggő hosszú mondatok, de annyira erős a zeneiségük, hogy ha nem is értjük a szavakat, akkor is rendkívül kifejezőek. De Fallánál a versek könnyebben emészthetők. Lorca sokkal avantgárdabb. A dalokban, mivel női válogatás, megnyilvánul a hazaszeretet, az anya iránti szeretet.

Női válogatás, vagyis az ön választásai?

Elsősorban az én választásaim, de nem csak. Mellettem ugyanis megszólal még három gitár (direkt nem használom a kíséret kifejezést, mert a gitár és az ének egyenrangú, hozzám hasonlóan klasszikus zenei előadók játszanak), és a három gitáros közül kettő nő, Szamosi Liza és Szlama Annamária.

A dalok esetleg női sorsokat idéznek vagy olyan dolgokról szólnak, amire a nők kicsit érzékenyebbek?

Talán az utóbbi. Az erős emocionalitás volt számunkra fontos, így válogattunk. A dalokban érvényre jut a játékosság, az erős hazaszeretet. Válogattunk be bölcsődalt. Szerelmes dalokat. Én úgy értettem a nőies válogatást, hogy fontos volt a mélyen megélt emocionalitás. Feri mondjuk szívesebben kanyarodott a flamenco felé. Az is lesz bőven.

Fogunk a dalokról adalékokat hallani?

Minden dal előtt fogunk beszélni, mert fontosnak tartjuk, hogy kommunikáljunk is a közönséggel. Sokkal közelebb tudjuk vinni így a dalokat. A bevezetőt egyébként Benyhe István mondja majd, aki sokat fordít spanyolból, az édesapja is spanyol fordító volt. Nekem nagyon sokat segít és még fog is. Kiejtésben, zenei megfogalmazásban. Hisz a szavaknak önmagukban is ereje van a cigány irodalomban és zeneiségben. Ezekben a dalokban, amiket Lorcától válogattunk, kifejezetten fontos a szavak jelentése. A fenyőfa, a fegyver, a pisztoly.

Milyen dalok lesznek a szerelem tárgykörében?

Udvarlós dalok leginkább. A szenvedélyesebbek főleg a népdalok között. Az egyik Lorca-dalban a pincérek beszélgetnek, és annak van egy nagyon kedves, vidám játéka. Vagy például lesz szerelmes veszekedés, a Polo című dal, ami egy flamencós, szenvedélyes zene, szinte rekedtes hangon előadva.

Hány dalt terveznek?

Tizenhét, tizennyolc dal lesz. Érzelmekben szélsőséges amplitúdón mozgunk, vannak csendes és elhalkuló dalok, de rendkívül vidámak, táncosak is, van nagyon fájdalmas elemvilág, benne vallásos érzülettel, hazaszeretettel. Mindkét szerző cigány származású, s az ő érzetviláguk, zeneviláguk nagyon ebből merítkezik. Az altatóik is valahogy úgy szólnak a kisbölcső fölött, hogy abban benne van a menekülés.

A bölcsődalról jut eszembe: jól tudom, hogy az éneklés mellett kisgyerekek oktatásával is foglalkozik?

Igen, Pátyon vezetem a Dédelgető Bölcsődét. Gyermekekkel foglalkozni mindig nagyon szerettem, az intézményvezetőségbe pedig beletanultam. Kokas Klára zenepedagógiai módszerével gyakorlok mindennapi zenei nevelést, zenés foglalkozásokat tartok. És jótékonysági koncerteket is, többek között a Máltai Szeretetszolgálat idősotthonában és egyházi helyszíneken. Így vagyok teljes.

Nyitókép: Kővári Eszter Sára és Peltzer Ferenc. Forrás: Uránia