A médiaművészet új útjain Forgács Péterrel
Forgács Péter szobrász szakon kezdte tanulmányait 1971-ben a Képzőművészeti Főiskolán, ám onnan politikai okokból hamar eltávolították. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, ahol Bódy Gábor experimentális filmművészeti munkássága hatott rá. 1983-ban Bán Andrással közösen alapították meg a Privát Fotó és Film Kutatócsoportot, később Alapítványt és Archívumot. Korai kísérleti filmjei után 1988-ban készítette el a Privát Magyarország című, mostanáig húsz darabra duzzadt sorozat első filmjét, a Bartos családot. 1978 óta több mint harminc filmet készített, a kilencvenes évek elején kezdett videóinstallációkat alkotni. Munkái számos neves hazai és külföldi művészeti intézményben megtalálhatók, például a budapesti Szépművészeti Múzeumban, a Pompidou Központ videógyűjteményében vagy a tengerentúlon a Getty Museumban. 1998-ban Balázs Béla-díjat, 2007-ben Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott, 2008-ban pedig a Saját halál című filmjével a Magyar Filmszemlén a kísérleti film fődíjában részesült.
A MűvészetMalomban nyíló, Apró megfigyelések című kiállítás egyrészt új művészi irányokat és célokat mutat be, másrészt összegzi a művész munkásságának esszenciáját. A kiállítás és a tér elrendezése nem lineáris, a műcsoportokat nem időrendben követi végig a látogató. A nyolc különböző egységet magába ölelő térben az eltérő alkotói korszakok fotói, diaképei, videói és installációi egymásba fonódó szövetet alkotnak. A művész kaleidoszkópszerűen elénk táruló apró megfigyelései elmélyült szemlélődésre hívnak. Forgács wunderkammerében vizuális, szociológiai, esztétikai és kultúrantropológiai kutatás társul a gyermeki rácsodálkozással, a felfedező nyomolvasással. A kiállítás mindenekelőtt a Forgács saját felvételeit is alkalmazó művekre koncentrál. Egyszerre objektív szemlélések és rendkívül személyes megélések, egyszerű jelenségek és titkos enigmák, reprezentációk és identitáskeresések, kitárulkozások és elbújások. Forgács Péter a művészi önkifejezés labirintusába invitál, hogy rácsodálkozhassunk egy rendkívül izgalmas, absztrakt szűrőn keresztül mindarra, ami elsőre konvencionálisnak tűnhet.
A kiállítás kurátora Iberhalt Zsuzsa. A művek meztelenséget is ábrázolnak. Megtekintését felnőtt nézőknek ajánlják. A tárlat 2024. szeptember 29. és 2025. január 12. között látogatható csütörtöktől vasárnapig, 10-től 18 óráig.
Bartl József és egy belső világ feltérképezése
Bartl József festőművész (1932–2013) a hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészi identitását két helyszín és a hozzájuk kapcsolódó kulturális közeg határozta meg: Soroksár és Szentendre. Soroksáron született, német nemzetiségi családban, és a sváb kultúra egész életében lényegi azonosulási pont maradt számára. Miután 1972-ben műtermet kapott a szentendrei Régi Művésztelepen, művészi látásmódja radikálisan átformálódott, és néhány éven belül végérvényesen kialakult az archaikus-népművészeti motívumokat festői jelekké transzponáló művészi formavilága.
Bár pályája jelentős részére rányomta bélyegét a korszak keretek közé szorított világa, jellegzetes, néhány alapmotívumra (szív, tulipán, kereszt, fejfa, hullám, bábu, ék, kör) épülő művészetében mégsem játszott központi szerepet a politikai állásfoglalás kérdése. Sokkal inkább saját belső világának feltérképezésére összpontosított, és olyan művészi kifejezésmódokat keresett, amelyekben otthonra talált. Életműve abban a szellemi közegben gyökerezett, amely meghatározta a hatvanas években induló művészgeneráció látásmódját, különösen Keserü Ilona, illetve Bak Imre, Deim Pál, Nádler István és a Zuglói Kör egyéb művészei tekintetében. A klasszikus avantgárd mesterek (Braque, Klee, Matisse, Picasso) művészetéből levont tanulságok mellett elsősorban a harmincas-negyvenes évek progresszív hazai törekvései inspirálták, így munkássága szervesen illeszkedik abba a Korniss Dezső és Vajda Lajos, illetve tágabb értelemben az Európai Iskola által képviselt hagyományba, amely kijelölte a háború utáni művészet magyarországi történetének irányait.
A Szentendrei Képtárban nyíló kiállítást reprezentatív, 208 oldalas, kétnyelvű katalógus kíséri, amely az első igazán átfogó kiadvány a művész munkásságáról. Tanulmányokkal, részletes életrajzi adatokkal és több mint száz, gondosan válogatott reprodukcióval tekinti át a teljes életművet. A múzeum jelenleg csak az online megjelenést tudja támogatni, ezért a készülő kötet nyomdaköltségét jótékonysági árveréssel és közösségi finanszírozással szeretnék összegyűjteni. A gyűjtés a Faur Zsófi Galériában rendezett támogatói esten indult el július 10-én, majd a hónap folyamán Bartl József jogörököse jóvoltából egy festményt és több szitanyomatot árverésre bocsátottak a Darabanth Aukciósház online jótékonysági árverésén. Szeptember 30-ig lehetőség van pénzadománnyal is hozzájárulni a nyomdaköltségekhez.
A kiállítás kurátora Deim Réka. A tárlat 2024. szeptember 14. és 2025. február 2. között, csütörtöktől vasárnapig, 10-től 18 óráig látogatható.
