A pályázók négy darab megadott, a REJT/JEL/KÉPEK ?56 ? A forradalom titkos művészete című kiállításban szereplő fotó közül választhattak, amelyekből tetszőleges technikával hozhattak létre új alkotásokat. Ebben teljes szabadságot kaptak, a pályamunka lehetett: fénykép, kollázs, montázs, festmény, grafika, installáció, bármilyen digitális és egyéb műalkotás. A zsűri számára külön meglepetést jelentett, hogy a pályázaton induló diákok főleg klasszikus technikákat választottak, de nem hiányozhattak a digitális technológiákon alapuló megoldások sem.

 

MNM_kreativ-palyazat_56_-_Melto_Megemlekezes_az_56-os_forradalmarokra_-_LEGO_formaban
Balogh Máté: Méltó megemlékezés az ?56-os forradalmakról ? Legó formában

A helyezettek

A legtöbb pontot egy ilyen alkotás kapta: Balogh Máté LEGO-figurákból készítette el az Elesett forradalmár a Köztársaság téren (Budapest, 1956. október 30., Eötvös Gyula felvétele, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) című felvétel parafrázisát.

Hill Angelika Helena a pályázati kiírásban is szereplő ?56-os szimbolikát szerkesztette egybe Szétesés, szakadás, szabadság című festményén ? ezzel a zsűri második díját érdemelte ki.

Lőrinc Írisz alkotása különleges installáció, amely 1956-ra mint számjegyre építette rá a korszak fotográfiai emlékezetét.

 

A zsűri nehéz helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint a különdíjas munkák:

– Szabó Ottó Csaba Köszönet című videója egyúttal azt is tükrözi, hogyan csapódott le a korosztályban az idei ?56-os emlékév ezernyi eseménye,

– Szőke Nóra műve fantasztikus grafikai tudásról tett bizonyságot, amikor pontokba öntötte a Sztálin-szobor ledöntését,

– Kővári Dorottya pedig a szobor ledöntéséről készült fotóból rakta ki Sztálin arcát, egyúttal utalva a diktatúra restaurálására is,

– Török Rebeka Lehull a zsarnokság csillaga című művét is több zsűritag az első három helyezett között szerette volna látni: kombinálta a múzeum által megadott fényképet saját ikonográfiájával,

– Veres Villő Élő plakátja egyedi technikával készült: magokat, anyagdarabokat használt fel, hogy plasztikussá tegye az egyik fotót,

– Fogarasi Dzsamila Budapest ?56 Elesett forradalmár a Köztársaság téren című táblaképe ugyancsak érzékenyen adta vissza a forradalom egyik megrázó pillanatát,

– Kovács Melinda ?Nem hiába? című munkája nemcsak tavaszi színekbe öltöztette 1956-ot, hanem egy elemzést is készített az alkotásához.

Zárásként egy rövid idézet: ?Százaknak, ezreknek üzent a magyar nép, hogy a kínból és a szenvedésből legyen elég. Elfolyt a vér, de az emlék a szívünkben él, hálát adunk akkor bátor eleinknek, hogy megmutatták, félnünk nem kell, ha összefogunk, a sok halál nem hiába volt.?

 

A zsűri tagjai:
Aknay János Kossuth-díjas festő és szobrász

Berényi Marianna, az MNM Kommunikációs és Stratégiai Főosztályának vezetője

Gál Vilmos történész, a REJT/JEL/KÉPEK ?56 ? A forradalom titkos művészete című kiállítás kurátora

Gödölle Mátyás művészettörténész főmuzeológus

Kenesei Zsófia Orsolya múzeumpedagógus

Kiss Erika művészettörténész, főmuzeológus

Lengyel Beatrix történész, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője

Schneider József Ágoston diákzsűritag

Suba Eszter Leona múzeumpedagógus

Szily Marianna, az MNM Kommunikációs és Stratégiai Főosztályának vezetőhelyettese

Varga Lujza történész múzeumandragógus

Vári Ágnes grafikus

 

A beérkezett munkák a REJT/JEL/KÉPEK ?56 ? A forradalom titkos művészete című kiállítás előterében 2016. november 13-ig megtekinthetők.

 

Az értékes nyeremények beszerzését (okostelefon, tablet, okosóra) a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. A díjátadó az VIII. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia programjába illeszkedett.