A megértés kulcsa az India középső részén lévő régiókban keresendő, ami egy nagyon érzékeny mutatója az egész félszigetet érintő monszun-kérdésnek. A WHOI geológusai a Bengáli-öbölbe torkolló Godavari-folyónál kezdtek fúrásokba. 'Szerencsések vagyunk, hogy az információkat jelölő 'mag' ilyen közel fekszik a folyó torkolatához, ahol az üledék nagyon gyorsan fel tud halmozódni - mondta Camillo Ponton, a tanulmány vezetője. 'Minden centiméter üledék 10-20 évnyi információkat tartalmaz. Ez hatalmas előnyt ad számunkra a problémás kérdés megválaszolásában.'
A tanulmány eredménye szerint a drasztikusabb változások mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kezdődtek, amikor a folyó partjára a nedvességet kedvelő növények telepedtek le. Azonban négy évezreddel ezelőtt ismét megváltozott a klíma, s a szárazságot jobban tűrő élőlények kezdtek megjelenni a vízparton. 'Ez azt jelenti, hogy Közép-India, a monszunzóna magja szárazabbá vált' - mondta Giosan, a tanulmány másik szerzője. A klímaváltozást India lakói is megsínylették. Az i.e. 1700 környékén kimúló Harappa-kultúra annyira meggyengült a klímaváltozás hatására bekövetkező erdőpusztulás miatt, hogy az árja hódításnak már nem tudott ellenállni, s megszűnt létezni.
