Két nézetet hív elő a színmű, ahogy kétféle a szerzői név írásmódja is. A színlapon előbb Tábori György és alatta (George Tabori), a színműtár kiadványán fordítva. (Megvásárolni is érdemes a szöveget, mert Kurdi Imre fordítása remekül pattog, s a kis kötet függeléke ugyancsak színvonalas). A 2007-ben, kilencvenhárom éves korában elhunyt, magyar származású író Mein Kampfja (Harcom) Adolf Hitler hasonló című hírhedt önéletrajzi, ideológiai művét (1925?1926) tragikus és ironikus közelítésben is felhasználja, miközben egy másik ? fiktív és meg nem írt ? ?Életem?-re fókuszál: Schlomo Herzl bécsi könyvkereskedő örökké csak tervezgetett vallomására. A két májnkampf virtuális találkozása azáltal következik be, hogy a módjával bibliai alapozású szeretetfilozófia szkeptikus változatát valló Herzl védőszárnyai alá veszi a vidékről jött, Bécsben bóklászó, éjjeli menedékhelyen meghúzódó, a festőművészettel próbálkozó fiatal Hitlert. Engedékeny szeretetével a viaskodó diskurzusok során felnöveszti maga s milliók elpusztítóját. A gonoszt, akiről Halál asszony úgy vélekedik: ??mint hulla, mint áldozat a lehető legközépszerűbb. De mint tettes, mint kaszáslegény, mint fojtogatóangyal ? istenáldotta tehetség?. A Biblia és a Káma-szútra csekély jövedelmű forgalmazója keserű tanulságot von le izgága védence karrierjének kezdetét látva: ?Amilyen hülye vagyok, nem tudtam, hogy egynémely ember nem bírja elviselni a szeretetet?.
Mintha Rába Roland az őszi Myllyaho-színreállítással, a Pánikkal már a Tábori-rendezésre készült volna. A színpadi elgondolás, beosztás, tempó, folyamatosság, ellenpontozás hasonló jellegű. Daróczi Sándor most is (most még indokoltabban) bohém műteremként díszletezte be a Gobbi Hilda Színpad így vegyes, szegényes-artisztikus benyomást keltő térségét. Félkész termékek, fénypontok, különféle matt vagy virító tárgyak és alkalmatosságok a széthúzott széles játéksávon, mely rugalmasan képez súlypontokat, nem csupán középen. A bohózat ? a farce ? képmutogató vásári személyzete sokszor kisebb-nagyobb vásznakat, táblákat emel fel, tart maga elé a három főszereplő (a három H: Herzl, Hitler, Halál asszony) jeleneteinek aláfestésére. Főleg primitív piktogramok vizuális nyelve egészíti ki az elhangzottakat. Biblia pauperum, démoni célzattal. Számos táblán tojásdad nyílások szolgálnak a kidugható fejeknek. Hasonló oválisok, mint a vécéülőkén (ez is olyan dráma, amelyben jut funkció a klotyónak). A zsugorítás-epizód (az emberek töpörítésének rögeszmés ideája) különösen ötletes ebben a vurstlis hang- és képszerelésben (a Herzl gumicukor-szopogató ?múzsáját?, Gretchent a bizarr szűzhártya-elvesztési jelenet során is ízléses közönségességgel alakító Mészáros Piroska az egyik keretből (mögötte guggolva) az arcát dugja ki, a festett kicsiny női test mellbimbóira vágott gyűszűnyi lyukakon pedig piros körmű mutatóujjainak hegyét). A ruhák bohócosan tarkák, mintázottak az ?angolparki?, sokszerepű személyzeten, visszafogottak Herzl és Halál asszony esetében, Hitler pedig különféleképp vetkezetten van legjobban öltöztetve. Díszlet és jelmez is egyfolytában viccel, bár nem lehet nem észrevenni a vakfoltjaiból, szabálytalanságaiból, titkaiból áradó, szorongató diszharmóniát.
Sinkó Lászlót a tengernyi szöveg (Zöldi Gergely dramaturg talán húzhatott volna még belőle) egyszer-egyszer megakasztja, ám emlékezetes Thomas Bernhard-i színházcsináló világrosszabbítója óta ez a ? soha el nem készülő írásművével összezárt ? szeretetbölcselő, Herzl a legkomplexebb színészi munkája. Süppedt csendjei fölérnek örök vesszőfutást, zsidó bolygást kifejező replikáival. Az apa-motívumban a fél-rémálom messze- és befelé nézésével remekel (Tábori mintha beleírta volna atyja s önmaga kettős portréját, az apahalált és az apagyilkolást a komédia egyik nagy passzusába). Ajkán freudi a vicc. Minden szó, minden akció mindig megtalálja őt a színen. Kiváló játékos és kiváló együttjátékos.
Mátyássy Bence ? jobbra-balra csúszkáló, felzsinegezett Hitler-bajuszával ? agresszív kisfiú és félelmetes fantaszta. Ha magában gubbaszt, hever, szinte elvész vékony termete a térben. Ha kontaktusba kerülhet bárkivel, máris tombol a kikupálódó nyikhaj döbbenetes készsége a másik fél megfélemlítésére, leteperésére. (A hitleri bajusz más orcákon is kinőhet: a kis pamacs a legfenyegetőbb maszk-uniformis.) Gerlits Réka (Mici) tyúkká válva lélekből ? és Gergye Krisztián időnként nélkülözhetetlenül bevillanó koreográfiájából ? a Mein Kampf sötét, állati utalásait tréfára is fogja, Himmlischt szerepében László Attila boncnoki eréllyel vezeti le a tyúktrancsírozási példázatot, mely így is csak rátét a darabon. Makranczi Zalán (Lobkowitz) a fölényeskedő, atyaisteni, Földi Ádám (Leopold, a Halál szolgája) a szekundáló, kisördögi clown.
