E. Csorba Csilla főigazgató a kortárs műgyűjtemények fontosságáról, szerepéről beszélt a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításának pénteki megnyitóján. Füst Milán író és felesége, Helfer Erzsébet válogatott műgyűjteményét láthatják az érdeklődők A mester én vagyok címmel április 17-től. Külföldi látogatók számára angol nyelvű tárlatvezetés is készült.
Olyan irodalmi nagyságainknál találhatunk hasonló kezdeményezéseket, mint például Kazinczy, aki szerény anyagi lehetőségeihez képest metszeteket gyűjtött. Mellette Petőfi és Jókai nagyra értékelték a képzőművészetet, de Ady Endre vagy Juhász Gyula festőbarátságai is közismertek. Egy író gyűjteményéből sok minden megtudható, az irodalmi műveket inspiráló hatásoktól kezdve a képek iránti fogékonyságukig. Előrelendíti ugyanakkor a tudományközi vizsgálatokat is, interdiszciplináris kutatásokat a különböző műfajok között.
Szegedy-Maszák Mihály, a Füst Milán Fordítói Alapítvány elnökének beszédéből megtudtuk, hogy a Nyugat első nemzedékéből két író hódolt a műgyűjtés szenvedélyének: Kosztolányi Dezső és Füst Milán. Kosztolányiék lakását bombatalálat érte a háború során, így gyűjteményük megsemmisült; a Füst családé viszont sértetlenül élte túl a XX. század viszontagságait. Korlátozott anyagi lehetőségeikhez képest Füst Milán és felesége kifinomult ízléssel rendelkeztek. Zenészek és festők tartoztak baráti körükhöz: többek között Szigeti József hegedűművész, Reiner Frigyes karmester, Weiner Leó zeneszerző, és a Nyolcak festőcsoport tagjai.
Kincseik egy részét barátaiktól kapták, másik részét tudatosan, gyűjteményépítő szándékkal vásárolták. A környezetét alkotó műtárgyakból egyértelműen nem következtethetünk Füst ízlésére, hiszen kedvenceit (Brueghel, Grünewald, Tintoretto festményeit) nem állt módjában megvásárolni, de igyekezett régi korok évszázadait is megjeleníteni gyűjteményében. Így olyan ritka darabokat is láthatunk, mint a később ciprusi királynévá lett velencei patrícius leányát ábrázoló, 1450 körülire datált festmény.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának üzenetét Mihály Mária igazgatóhelyettes olvasta fel a megnyitón. Szerinte az igazi gyűjtőt nem a gyűjtőszenvedély, hanem a gondolkodás, a világ megértésének vágya ösztönzi. Nem gazdagabb, hanem nemesebb szeretne lenni. Füst Milán egy 1909-ben Gulácsy Lajos festményéről valló írásából kiderül, legfontosabb ismertetőjegye a szenvedélyes megérintettség. Nem gyűjteményt akart, hanem műalkotásokkal körülvenni magát. Az író a művészetben élt, Berény Róbert, Tihanyi Lajos, Bernáth Aurél közeli barátai voltak.
A megnyitón továbbá Füst Milán írásaiból Mácsai Pál színművész olvasott fel, valamint Johann Sebastian Bach műveiből kamarazenei átiratok hangzottak el Lakatos György, Stefán Zsófia, Beleznai Anna fagottművészek interpretálásában.
A gondolatébresztő és különleges kiállításon (a teljesség igénye nélkül) láthatunk japán metszeteket, intarziás szekrényeket, litográfiákat és szobrokat. A régi korok festményei mellett Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Szőnyi István, Uitz Béla, Berény Róbert, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos alkotásait, az író dolgozószobájának és szalonjának enteriőrjét, köztük Rippl-Rónai József Helfer Erzsébetről készített portréját is megtekinthetjük. A kiállítás rendezőitől, Kovács Idától és Szilágyi Ágnestől megtudtuk, hogy az itt látható műtárgyak mintegy harmadát teszik ki az összes darabnak, mely Füst Milán környezetét képezte.
Csanda Mária
