A várostörténeti programok célja, hogy megmutassák, a szocreál architektúra mögött egy 785. születésnapját ünneplő mezőváros bújik meg. Előadás és a vasútállomástól a Fő utcán át egészen a neogótikus kastélyig tartó történelmi séta is kapcsolódik a kiállításhoz. Mindkettőt a tárlaton látható különleges képeslapgyűjtemény eredeti tulajdonosa, Pekarovič György helytörténész vezeti. A séta magyar nyelvű kalauzolással április 3-án, délután 14:00-kor indul.
Az Ilyen is volt Galánta című kiállítás tárgya egy gazdag képeslapgyűjtemény, amelyet nemrég vásárolt meg Pekarovič Györgytől a Galántai Honismereti Múzeum.
A rendkívül értékes, több évtizeden keresztül gyűjtött, 341 darabos kollekcióból elénk tárul Galánta város egykori arculata, településszerkezetének átalakulása. A legtöbb azokból a képeslapokból van, amelyek a Fő utcát ábrázolják az ott található épületekkel (Szent István király-templom, főszolgabírói hivatal, a járásbíróság épülete, takarékpénztár, a város tehetős polgárainak házai, üzletek stb.). Különböző perspektívából örökítették meg a neogótikus kastély és a vasútállomás épületét, és különösen értékesek azok a képeslapok, amelyeken a ma már nem létező épületek, utcák láthatók (barokk kápolna, Új utca, községháza, szegényház).
A képeslapok kivételes mementói egy eltűnt városképnek.
„Galánta néhány évszázad során mezőváros volt, amit a szocializmus építői néhány év alatt modernné akartak változtatni, s egyúttal a »múltat végképp eltörölni«. Nagyon érzéketlenül, mondhatjuk, barbár módon tették, bizonysága ennek a város mai képe. Így aztán Galántán panelépületekből nagy a választék, ám annál kevesebb eredeti műemlék épület maradt fenn” – írja Pekarovič György Galánta régi képeslapokon című könyvének összefoglalójában. Talán a hiányzó történelmi városközpont is az egyik lehetséges oka annak, hogy a város fiatalabb lakossága körében, de kiváltképp a máshonnan betelepültekében nem alakult ki mélyebb érdeklődés a város múltja iránt.
A Galánta, ahogy már sosem fogjuk látni című rendezvénysorozattal a Galántai Honismereti Múzeum célja az, hogy megmutassa: a szocreál külső mögött egy, az első írásos említésének 785. évfordulóját ünneplő mezőváros bújik meg.
A történelmi séta a vasútállomástól indul, a ma már nem létező Kossuth utcán át folytatódik és végighalad a Fő utcán. A résztvevők megismerhetik az egykori piactér, az artézi kút és a város első benzinkútjának, valamint zsinagógájának a helyét. A mai panelházak helyén tehetős polgárok gyönyörű szecessziós házai, üzletek és vendéglők álltak. Szerencsére a takarékpénztár, a templom és a szolgabírói hivatal épülete ma is áll. A séta az egykori kápolna helyén ér véget.
Pekarovič György műemlékvédelmi szakember, helytörténész, a város krónikása – tősgyökeres galántai. Nincs, aki nála jobban ismerné a várost. Ő fogja vezetni a várostörténeti sétát, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kisváros történelmére; megmutassa annak röpke évtized alatt lerombolt központját, amelyből mára alig maradt mutatóba néhány épület.
A résztvevők a történelmi képeslapokon látható fotókkal kiegészített térképet kapnak, amely segítségével jobban el tudják képzelni, milyen is volt Galánta.
A sétát megelőzi egy szlovák nyelvű előadás is a múzeumban 2022. március 24-én, 17:00 órakor. Az útvonalat ugyan képzeletben járják csak végig, a technika segítségével viszont több képet tudnak mutatni az érdeklődőknek. Azoknak is ajánlják az előadást, akik a hosszú sétára nem vállalkoznak. A múzeum akadálymentesített.
Az április 3-án, 14:00-kor induló sétára jelentkezni a Galántai Honismereti Múzeum weboldalán és Facebook-oldalán található jelentkezési lapon lehet, illetve telefonon és e-mailben a múzeum elérhetőségein. A jelentkezési lap itt elérhető.
Képek forrása: Galántai Honismereti Múzeum
