shutterstock_2111634683.jpg

Gaming és kultúra – virtuális terek, valós hatások

Évtizedek óta újra és újra felmerül a kérdés: vajon a videójátékozás értelmes és hasznos időtöltés, vagy inkább káros szenvedély, amitől óvni kell a gyerekeket és a felnőtteket is? Miközben sokan még mindig a veszélyeket látják, a valóság az, hogy a videójáték nem csupán szórakozás, hanem a kultúra, a közösség és az önkifejezés meghatározó és lenyűgöző terepe.

Virtuális élmények, valódi kapcsolatok

A videójátékokat gyakran éri kritika, mégis számos előnyük van: segítik a koncentrációt, fejlesztik a problémamegoldást és újfajta közösségeket teremtenek. A ʼ80-as évek óta eljutottunk olyan komplex narratívákkal rendelkező, virtuális és közösségi játékokig, amelyek átlépik a földrajzi és társadalmi határokat. Az online multiplayer játékok olyan környezetet kínálnak, ahol csapatok szerveződnek, barátságok születnek, és valódi társas élmények formálódnak.

Játék, mint mentális edzőtér

Kutatások szerint a rendszeres játék serkenti a kognitív fejlődést, gyorsabb döntéshozást és jobb kéz–szem koordinációt eredményez. A gaming aktív agymunka: tervezést, koncentrációt, stratégiát igényel, vagyis teljesen másfajta stimulációt nyújt, mint a passzív képernyőidő. Ha nem esünk túlzásba, a kiegyensúlyozott játék pozitív pszichológiai hatásokat is hordozhat: csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, sőt, terápiás folyamatokban is szerepet kaphat.

Egyes vizsgálatok szerint még a sebészek is pontosabbak lehetnek, ha rendszeresen játszanak, hiszen finomabb mozdulatokat és gyorsabb reakciókat igényel a videójátékok világa.

Játékos tanulás és kreatív gondolkodás

Az oktatás is felfedezte a videójátékokban rejlő potenciált. A „gamification” – a tanulási folyamat játékosítása – motivál, fenntartja a figyelmet és élménnyé teszi a tudásszerzést. A játék nem csupán szórakoztat, hanem tanít is: olyan készségeket fejleszt, amelyek a mindennapi életben is nélkülözhetetlenek.

Gaming és művészet

A videójátékok mára önálló művészeti univerzumok. Egyedi grafikai világok, gondosan komponált zenék és mély narratívák jellemzik őket. Olyan játékok, mint a Minecraft, a Cyberpunk 2077 vagy a Genshin Impact nemcsak vizuális élményt nyújtanak, hanem inspirálják a kortárs művészeket is. Múzeumok rendeznek kiállításokat videójáték-dizájnról, és világszerte koncertek szólnak ikonikus játéksorozatok zenéiből, a The Legend of Zelda vagy a Final Fantasy dallamaiból.

A popkultúra és a filmipar is régen felfedezte ezt a világot: a Ready Player One, a Free Guy, vagy a sorozatok közül The Last of Us és The Witcher mind a gaming kulturális súlyát bizonyítják.

Magyar világ a képernyőn

A gaming hazai szinten is pezseg: egyre több indie (független) fejlesztő épít saját, karakteres világot. November 16–17-én a Hungexpón megrendezett PlayIT Show több mint harminc hazai csapat 44 játékát mutatta be, ami élő bizonyítéka annak, hogy a magyar játékkultúra önálló arculattal és vizuális világgal bír.

A bemutatott játékok közül a Behind the Beyond például egyenesen a magyar népmesék univerzumát értelmezi újra. A kézzel rajzolt, balladaszerű grafika és az archaikus humor egyszerre idézi meg Jankovics Marcell világát és a modern, ironikus mesemondást.

A Folktale Fury a néphagyományt akciójáték formájában dolgozza fel: lidércek, boszorkányok és táltosok népesítik be a látványos, stilizált világot, míg a „tipikus” vidéki zoknikölcsönzős Johnny’s Lábtyű groteszk humora a kortárs magyar abszurdot idézi.

A Ghostboy melankolikus atmoszférájával mutatja be és teszi átélhetővé a gyász folyamatát, fázisait egy tudatosan megkomponált művészi projektként. Ez a játék olyan mélyen gyökerező érzéseket boncolgat, amelyek korábban inkább az irodalom vagy a film területére tartoztak, és akár terápiás folyamatokban is szerepet kaphat.

Kulturális örökség mozgásban

A hazai játékok vonzereje abban rejlik, hogy kulturális gyökerekből is építkeznek. Amikor egy magyar fejlesztőcsapat népmesei világot rajzol meg, vagy abszurd humorral reflektál a hétköznapokra, ugyanazt teszi, mint egy filmrendező vagy író: történetet mesél arról, kik vagyunk és hogyan látjuk a világot.

Ez is érdekelheti

Digitális hedonizmus – Hogyan találjuk meg önmagunkat a digitális örömök világában?

A digitális tér gyors és végtelen örömforrásokat kínál: egy kattintásnyi dopamin, egy értesítésnyi megnyugvás, egy görgetésnyi felejtés. A digitális tér használata hasznos lehet, de kontroll nélkül a tartós figyelem, a nyugalom és a valódi jelenlét elvesztésével fizethetünk.

Munch – a megmentett falatok meséi

A Magyar Kultúra magazin lapjain Döme Barbara beszélgetett Wettstein Alberttal, a munch egyik alapítójával az ételmentés lehetőségeiről és jelentőségéről.

Búzától a bitekig: így készül a jövő kenyere

Az új kenyér ünnepe jó apropó arra, hogy bepillantsunk a búza titkos életébe, amelyet a drónoktól a klímaváltozáson át a talaj mikrobiomjáig sok minden formál.

A szoftveróriásnak köszönhetően tárulnak fel a Notre-Dame rejtett titkai

Az amerikai Microsoft csúcstechnológiai vállalat sajtóértesülések szerint a világhírű épület gótikus szobrai díszítéseit is magában foglaló, apró részletekig terjedő, digitális modelljének elkészítését tervezi.