Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség helyettes vezetője azt állítja, hogy a szórakoztatóipar, a politika és a pénzügyi világ ismert alakjai olcsón felvásárolják a gettó lakásait. "A következmények súlyosak, hiszen a legszegényebb, idősebb zsidó lakosokat elűzik arról a helyről, ahol mindig is éltek." Pacifici mindezt okkal állítja, hiszen ahogy az ingatlanárak egyre magasabbak lettek az olasz fővárosban, a gettó is egyre vonzóbbá vált. A prominens lakosok között találjuk Lucia Annunziatát, a RAI olsz állami műsorszóró vállalat korábbi vezetőjét, Luca Barbareschi színészt és Mara Veniert, egy televíziós show műsorvezetőjét.
Pacifici állítása szerint a zsidó lakosok száma már alig éri el a százat. Panaszt tett a városi tanácsnál is, hogy az "elűzöttek" nem csak otthonaikat veszítik el, hanem "azt a kultúrát is, amit csak a zsidó negyed tud nyújtani." "Ha zsidó spekulánsok is belekeveredtek ebbe az ügybe, akkor velük is szembe fogunk szállni. Attól tartunk, hogy pár év múlva már egyáltalán nem lesznek zsidók a gettóban" - nyilatkozta Riccardo Pacifici. Lucia Annunziata válaszában egyetértett a zsidó vezetővel. "Amikor tíz évvel ezelőtt ideköltöztem, ez a probléma még nem létezett, de ma már én is együtt érzek a zsidó közösséggel" - mondta a La Repubblica c. lapnak.
Az első elkülönített zsidó területet a Velencei Köztársaság alakította ki 1516-ban Cannaregio környékén egy salakos helyen, amit a velencei dialektus a korábban a vasat formába ágyúöntők (ghettare) után "ghetto"-nak nevezett el. A kapukat bezárták éjszakára, a zsidók a falakon belül szabadon gyakorolhatták vallásukat, de igazolás és az ismertetőjegyként szolgáló sárga sapka vagy ruhadarab nélkül nem hagyhatták el a gettó területét. 1797-ben a város elfoglalása után Napóleon megszüntette a gettót.
Róma központi részén, a Tiberis partján fekvő korábbi gettót 1555-ben hozták létre, amikor IV. Pál pápa az inkvizíció idején elrendelte, hogy minden zsidónak egy zárt területen kell élnie. 1870-ben Olaszország egyesítése után ezt felszámolták, de sok olasz zsidó ott maradt. Ma a negyed kóser húsboltjáról, pékségéről, zsidó iskolájáról és zsidó éttermeiről ismert, ahol sült halat (baccal?) és sült articsókát (carciofi alla giudia) szolgálnak fel. A terület festői képet mutat macskaköves sétányaival.
"A legnagyobb veszélyt nem a betelepülő hírességek jelentik, hanem az egymás után nyíló kocsmák, amelyek vonzzák a kötekedő, lármázó éjszakai vendégeket, akik nem tudnak civilizáltan viselkedni, és nem tisztelik hagyományainkat" - mondta Pierpaolo Boni, a gettó területén működő Piperno étterem tulajdonosa.
