gyapjas-eger.jpg

Génszerkesztéssel létrehozott gyapjas egérrel újabb lépést tettek a mamutok feltámasztása felé

A kísérletek során a kutatók több olyan gént is módosítottak, amelyek a szőrzet textúrájáért, hosszúságáért és színéért felelősek.

A Colossal Biosciences biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy génszerkesztési technikákkal gyapjas egeret hozott létre. Az állat hosszú, aranyszínű szőrzettel rendelkezik, amely a gyapjas mamut bundájára emlékeztet. A vállalat szerint ez a kísérlet igazolja módszerük működését az ősi fajok visszahozására.

A cég célja, hogy 2028-ra megszülessen az első mamutjegyeket hordozó ázsiai elefántborjú. Ehhez az elefántok genetikai módosítását tervezik, beleértve olyan gének beültetését, amelyek a hideghez való alkalmazkodást segítik.

A mostani egérkísérletek során a kutatók több olyan gént módosítottak, amelyek a szőrzet textúrájáért, hosszúságáért és színéért felelősek, valamint egy, a mamutokban és egerekben is megtalálható zsírraktározásért felelős gént is.

A kísérletek során megtermékenyített petesejteket és embrionális őssejteket is módosítottak, majd beültették azokat nőstény egerekbe. Néhány terhesség sikeres volt, és az utódok egészségesnek tűnnek. Azonban a kutatók még nem vizsgálták, hogy a génmódosított egerek valóban jobban tolerálják-e a hideget.

Egyes tudósok szkeptikusak, szerintük a gyapjas egér létrehozása technikailag érdekes, de nem bizonyítja, hogy a módszer alkalmazható lenne az elefántoknál. Az ázsiai elefántok vemhessége például 22 hónapig tart, és sokkal kevesebb ismeret áll rendelkezésre a genetikai szerkesztésükhöz, mint a laboratóriumi egerek esetében.

Más kritikus hangok úgy vélik, hogy a projekt inkább látványosság, mint valódi tudományos áttörés. Felvetik azt is, hogy a mamut-elefánt hibridek milyen hatással lennének az ökoszisztémára, és ahelyett, hogy kihalt fajokat próbálnának visszahozni, inkább a jelenlegi veszélyeztetett fajok védelmére kellene összpontosítani.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Doni unokatestvére lehetett a füzesabonyi szarmatának

Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

Az axolotlok segíthetnek visszanöveszteni a végtagjainkat

A fluoreszkáló axolotlok segítségével a kutatók feltárták a végtag-regeneráció kulcsát, amely talán egyszer az emberi gyógyítást is forradalmasítja.

Ezért élhetnek tovább a macskák, mint a kutyák

Egy új kutatás szerint a hosszabb élettartam összefügghet az emlősök agyméretével és immunrendszerük összetettségével is.