Május 14-én nyolcvanéves George Lucas Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a Csillagok háborúja univerzumának megálmodója, Indiana Jones alakjának megteremtője, aki május végén a cannes-i filmfesztiválon tiszteletbeli Arany Pálma díjat vehet át.

George Lucas 2010-ben Cannes-ban. Fotó: Valery Hache / AFP
George Lucas 2010-ben Cannes-ban. Fotó: Valery Hache / AFP

A kaliforniai Modesto városában született 1944-ben. Apja, a helyi papír-írószer bolt vezetője szerette volna, ha fia a családi üzletet viszi tovább. Az ifjabb Lucas azonban nem sokat tanult, inkább a képregényeket falta, és autóversenyzői álmokat szőtt. Érettségije előtt nem sokkal súlyos autóbalesetet szenvedett, és rádöbbent, hogy valamit kezdenie kell az életével. Belevetette magát a tanulásba, fel is vették a modestói főiskolára, ahol pszichológiát és antropológiát hallgatott – főként a mítoszok és mesék foglalkoztatták, szakdolgozatát Propp mesemorfológiájából írta.

Ezután a Dél-kaliforniai Egyetemen filmkészítést tanult; már első munkáját, a THX 1138 című rövidfilmet díjazták egy diákfilmfesztiválon, illetve a Warner Brothers ösztöndíját is elnyerte Lucas. Ennek révén ismerkedett meg Francis Ford Coppolával, akivel 1969-ben független stúdiót alapítottak. Itt forgatta le a THX 1138 visszhang nélkül maradt játékfilmváltozatát; az anyagi nehézségek miatt a két barát útjai egy időre szétváltak. Coppola elkészítette A Keresztapát (1972), Lucas pedig 1973-ban a félig-meddig önéletrajzi ihletésű Amerikai graffitit. A film a közönség és a kritika körében is sikernek bizonyult, öt kategóriában – köztük a rendezésért és a forgatókönyvért – Oscarra jelölték, és annyi pénzt hozott, hogy Lucas saját céget alapíthatott Lucasfilm néven.

Ötletekben nem szűkölködött, de a Csillagok háborújának filmtervét a nagy stúdiók elutasították. Végül a 20th Century Fox mégis beszállt, és egy tunéziai sivatagban megkezdődött a gyakran napi 18 órás forgatás. Lucas az ifjú tehetségek (Mark Hamill, Carrie Fisher, Harrison Ford) mellett a brit Sir Alec Guinnesst is megnyerte az 1977. május 25-én bemutatott, hét Oscar-díjat nyert film számára. A „messzi-messzi galaxisban” játszódó űrmese soha nem látott sikert aratott, három hónap alatt százmillió dolláros bevételt termelt.

010_A7A23075_455.jpg
George Lucas a Csillagok háborúja forgatásán 1977-ben. Fotó: 7e Art / Lucasfilm / Photo12 via AFP

Lucas a pénzt ismét befektette, kibővítette cégét, egy trükkstúdiót és egy utómunkálatokkal foglalkozó vállalkozást is létrehozott. 1979-ben elkészítette az Amerikai graffiti második részét, de mivel ez nem aratott sikert, visszatért a Csillagok háborújához. Következett 1980-ban A Birodalom visszavág, majd 1983-ban A jedi visszatér – ezekben írói és produceri minőségben vett részt. A közönség változatlanul imádta a Skywalkerek, Darth Vader és társaik kalandjait, a busás bevétel pedig lehetővé tette Lucas számára, hogy régi álmát megvalósítva Kaliforniában felépítse saját kis birodalmát, a Skywalker Ranchot.

Lucas rendezőként visszavonult, ám annál több energiát és pénzt fektetett a produceri munkába, támogatta többek között a neves japán rendező, Kuroszava Árnyéklovas című filmjét. Jó barátságba került Steven Spielberggel is, akinek felvetette: készítsen filmet az általa kitalált kalandor-régész Indiana Jonesról. Spielberg Lucas anyagi segítségével el is készítette Az elveszett frigyláda fosztogatóit (1981), a főszerepre a Csillagok háborújából jól ismert Harrison Fordot kérték fel. A kasszasiker ezúttal sem maradt el, így Indy 1984-ben, 1989-ben, 2008-ban és 2023-ban is visszatért a filmvászonra.

076_les_aventuriers_de_l_arche_perdue_1981_112.jpg
Harrison Ford Az elveszett frigyláda fosztogatóiban. Fotó: Paramount Pictures / Lucasfilm / Collection ChristopheL via AFP

A kilencvenes években három új Csillagok háborúja-film elkészítése mellett döntött, amelyek az eredeti trilógia előzményeit mesélik el. A Baljós árnyak (1999), A klónok háborúja (2002) és A Sithek bosszúja (2005) egyaránt nagy kasszasiker volt, bár ezek már vegyesebb kritikákat kaptak, mint az első három film. Lucas 2012-ben négymilliárd dollárért eladta produkciós cégét a Disney Stúdiónak, a vételárból egymilliárd dollárt jótékony célokra, elsősorban oktatási programokra adományozott.

2014-ben az új Star Wars-trilógia kreatív tanácsadója lett, és már ebben a szerepében támogatta Az ébredő Erő megszületését. A rendezői székbe J. J. Abrams ült. 2017-ben folytatódott a trilógia Az utolsó Jedik címet viselő résszel, amely – szakítva a korábbi Star Wars-hagyományokkal – éppen ott folytatta a történetet, ahol az előző epizód véget ért. A szereplők új generációját Rian Johnson instruálta. 2019-ben került a mozikba a trilógia utolsó része, a Skywalker kora, amelyet ismét J. J. Abrams rendezett. 2022-ben Lucas forgatókönyvíróként részt vett az Andor című nagy sikerű akciófilm-sorozat munkálataiban, amely a Csillagok háborúja világában játszódik.

Lucas négy Oscar-jelölést követően 1991-ben megkapta az életmű Oscarral egyenértékű, producereknek adományozható Irving G. Thalberg-emlékdíjat. 2005-ben átvehette az Amerikai Filmintézet életműdíját, 2013-ban az Egyesült Államok legmagasabb művészeti kitüntetését, a Nemzeti Művészeti Érdemérmet, 2015-ben pedig a washingtoni Kennedy Központ díját.

Bevételeinek jelentős részét jótékonysági célokra fordítja. 2014-ben feleségével 5,6 milliárd forintnak megfelelő összeget adományozott a világ tíz legjobbja közé tartozó Chicagói Egyetemnek. 2016-ban tízmillió dolláros adománnyal alapítványt hozott létre egykori alma matere, a Dél-kaliforniai Egyetem Filmművészeti Iskoláján, majd egy évvel később újabb tízmillió dollárral támogatta, hogy minél több társadalmi réteg tehetséges fiataljai sajátíthassák el a szakmát.

Várhatóan 2025-ben megvalósul régi álma, ugyanis megnyílik Los Angelesben a filmes látvány evolúciójának történetét feldolgozó Lucas Museum of Narrative Art, ahol többek közt a filmrendező festmény-, illusztráció- és digitális művészeti gyűjteményét is láthatja majd a közönség.