Hammerstein Judit beszédében kiemelte, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeum az az intézmény, mely az utóbbi években a vidéki múzeumi hálózat egyik legdinamikusabban fejlődő és változó központjává vált, és ahol a tudatos építkezés jegyében mindig készül valami. Elmondta, ennek az építkezésnek köszönhető az új, Merániai Gertrúdról szóló kiállítás is, mely sok tekintetben árnyalhatja a közvéleményben élő, Bánk bán nyomán kialakult Gertrudis-képet.
A kultúráért felelős helyettes államtitkár szólt az intézmény városi támogatottságának országosan is pozitív példájáról, kiemelve, hogy Szentendre városa a 141 millió forintos állami támogatás mellett további 50 millió forinttal biztosítja a múzeum 2013. évi működését.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a múzeum igazgatója hangsúlyozta: a múzeum régészeti gyűjteményébe a hetvenes évek vége óta kerülnek a pilisszentkereszti ciszterci apátság területén folytatott ásatások leletanyagai, az intézmény azóta adós egy olyan kiállítással, amely nemcsak Pilisszentkereszt előtt tiszteleg, hanem az ott eltemetett királyné előtt is. Az igazgató hozzátette: aggodalommal figyelik a terület mai sorsát, "mert egy méltatlanul elhanyagolt területről van szó, s itt az ideje, hogy újból felhívjuk a figyelmet Pilisszentkeresztre". Gertrudis halálának 800. évfordulója fontos alkalom a múzeum számára, hogy bemutassa a korszakot és körbejárja a kérdést - fűzte hozzá.
Majorossy Judit történész, kurátor a kiállítást bemutatva elmondta: a látogatók megismerhetik Gertrudis alakját, családját és annak szerepét a Német-Római Birodalomban, de bemutatják azt a magyar közeget is, ahová megérkezett. Az esztergomi és az óbudai királyi udvar mellett látható a merénylet helyszíne, a pilisi erdő is. A kurátor kiemelte: a pilisszentkereszti régészeti anyag a Ferenczy Múzeum tulajdona, így ebből is készült válogatás. Majorossy Judit hozzátette: a kiállításban a pilisszentkereszti síremléket a maradványokból virtuálisan újra rekonstruálták, s megtekinthető annak 3D-s változata, de látható a nyolcvanas években gipszből készült darab is.
A tárlat külön egységben foglalkozik például azzal, hogy miképp jelent meg a gyilkosság a középkori - főleg külföldi - krónikákban. Végül megérkeznek a 19. századhoz, Katona Józsefhez, Erkel Ferenchez, az osztrák Franz Grillparzerhez, aki szintén feldolgozta a történetet. A tárlat utolsó egységében a 19-20. század híres színésznői vonulnak fel fotókon, rajzokon mint Gertrudis, de láthatók jelmeztervek, képeslapok és némafilmrészletek is.
A királynét megölni nem kell félnetek jó [?] lesz című, Merániai Gertrúdról szóló kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban 2013. augusztus 13 - december 31-ig látogatható. A tárlat résztematikák szerint szerveződik. Az első rész Gertrúd családi hátteréről, a második az Árpád-házba beházasodott királyné magyarországi korszakáról szól. A harmadik nagyobb egység a királyné meggyilkolásával foglalkozik, végül a negyedikben a 19-20. századi színházi előadások elképzelt Gertrúd-alakja elevenedik meg.
(Forrás: MTI/EMMI)
