Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás december 15-ei megnyitóján hangsúlyozta: először látható Magyarországon olyan tárlat, amely egyedülálló módon a magyar művészettörténet egyik fehér foltját dolgozza fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a japán művészet hatása nélkül nem alakulhatott volna ki az európai modernizmus. ?Rengeteget tanult Európa a japánoktól? ? hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a japán művészet a 19. század végén, a 20. század elején olyan erős hatással volt az európai kultúrára, a posztimpresszionizmusra, az iparművészetre, a szecesszióra és a különféle izmusokra is, hogy átformálta és átalakította az európai művészetet. Gellér Katalin művészettörténész, a kiállítás festészeti, grafikai anyagának összeállítója évtizedek óta jelentős kutatója a témának, a másik kurátor, Dénes Mirjam művészettörténész is régóta foglalkozik a japán iparművészeti tárgyak és a magyar, európai kapcsolatok feltárásával. A tárlat az ő hosszú kutatómunkájukat veszi alapul, dolgozza fel Fajcsák Györgyi sinológus koordinálásával ? mondta Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy a tárlat műtárgyai magán- és közgyűjteményekből származnak, a kiállítás pedig a múzeumok páratlan összefogásának eredményeként valósult meg.

Download.aspx1
Fotó: Kallos Bea

 

A három hónapig látható kiállításhoz kapcsolódóan január közepén jelenik meg egy katalógus, amely tudományos alapossággal, de olvasmányosan dolgozza fel a japonizmus gondolatkörét és annak a magyar művészetre gyakorolt hatását ? közölte a kuratóriumi elnök. Fajcsák Györgyi sinológus a tárlatvezetésen hangsúlyozta: a kiállítás a japán kultúra magyarországi vetületét, lecsapódását mutatja be a 19. század utolsó harmadától az 1920-as évek elejéig. ?Hosszú évek tervezése után sikerült az ázsiai ? nemcsak japán, hanem kínai vagy koreai ? tárgyakat a magyar képző- és iparművészet emblematikus darabjai mellé kiállítani? ? mondta, hozzátéve, hogy a kiállítás kronológiai sorrendben képző- és iparművészeti, illetve eredeti japán tárgyakon keresztül követi a japán művészet magyar alkotókra gyakorolt hatását.

 

A Testőrpalota felső szintjén a 19. század utolsó harmadától a századfordulóig, az alsó szinten a századfordulótól az 1920-as évek elejéig mutatják be a legfontosabb munkákat. Dénes Mirjam művészettörténész rámutatott, hogy a japonizmus fogalma 1872-ben született meg Franciaországban és a japán kultúra, művészet iránti szeretetet és érdeklődést jelenti, és a sokrétű fogalomba beletartozik a japán művészet kutatása, értése és gyűjtése is. A kiállításon a japán és a magyar műtárgyak egymás mellé állítva kommunikációba lépnek egymással ? hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az első teremben kerámiák és festmények, valamint Tornai Gyula festőművész alkotásai láthatóak. Tornai 1905-ben utazott Indiába és Japánba, az ott átélt élményeit festette meg a képein, amelyeket akkoriban nagy kritikával fogadott a hazai közönség.

2
Fotó: Kallos Bea

 

A tárlókban elhelyezett Herendi- és Zsolnay-műtárgyakon ugyancsak a kínai és a japán kerámiaművészet hatásai figyelhetők meg, mellettük pedig eredeti japán tárgyak láthatóak. Gellér Katalin hangsúlyozta: az orientalista teremben mutatják be többek között Székely Bertalan Japán nő című festményét, amelyen egy európai nő látható japán tárgyakkal körülvéve. A festmény a japán dekoratív ábrázolás szerint készült ? hívta fel a figyelmet. A művészettörténész hangsúlyozta: Székely Bertalan kiállításon látható vázlatfüzetéből kiderül, hogy a festő az elsők közt fedezte fel a japán fametszeteket, amelyeket beépített festményébe is. Elmondta azt is, hogy a kiállítást Boromisza Tibor Gésák a Balaton parton című festménye nyomán nevezték el. A tárlaton eredeti kimonót, japán fametszeteket, japán témájú operettek plakátjait, eredeti japán használati tárgyakat és bútorokat láthat a közönség, valamint Márffy Ödön, Csók István, Rippl-Rónai és Plány Ervin festményei is megtekinthetőek.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kallos Bea