A kutatók elmélete szerint a gránitkolosszus feltehetően a III. Amenhotep halotti templomához vezető eredeti utat szegélyező Thot-szobrok egyik darabja lehet. A 3,5 méter magas és 140 centiméter széles kőszoborra az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság főnöke, Záhi Havvász által vezetett ásatások során bukkantak rá a kutatók a halotti templom északnyugati oldalán.
Thot, a bölcsesség istene az egyik legfontosabb istennek számított az egyiptomi istenségek panteonjában. A művészi ábrázolásokban gyakorta jelent meg íbisz- vagy majomfejű férfiként. Tavaly már találtak ezen az ásatási helyszínen egy másik hasonló szobrot, és Havvász szerint további szobrok is előkerülhetnek.
Az emberiség történetének egyik leggazdagabb uralkodójaként ismert III. Amenhotep (Tutanhamon nagyapja) az i.e. 1300-as évek közepéig közel negyven éven át volt a virágzó egyiptomi birodalom fáraója. Uralkodása alatt olyan monumentális épületek születtek, mint a luxori és a karnaki templomegyüttes.
A fáraó halotti temploma - feltehetően áradások következtében - javarész elpusztult ugyan, de a helyszínen rengeteg műtárgy került elő. Eddig több mint 80 szobrot találtak, köztük néhány hónapja III. Amenhotep vörösgránit szoborfejét is. Az embermagasságú fejet a fáraó legjobb állapotban megmaradt arcmásának tartják a szakértők.
