„A forradalomnak nincs szüksége költőkre!” – állítólag ez volt a közvádló utolsó mondata, amikor a forradalmi törvényszékkel halálra ítéltette André Chénier-t a francia forradalom vérben gázoló éveiben. Umberto Giordano 1896-ban bemutatott versita művében Chénier sorsa túllép a valóságon, és tragikus szerelmi háromszög történet lesz belőle, ahol a történelem, az árulás és a szerelem vonzásában alakul a hősök élete. Giordano a zenéjével tökéletesen kifejezi a francia forradalom alatti Párizs légkörét. Muzsikája egyaránt tartalmazza az elegáns, arisztokratikus táncokat és a népszerű forradalmi dalokat, köztük a La Marseillaise-t, mindemellett a főszereplőket ellenállhatatlan szépségű dallamokkal ajándékozza meg.

Fabio Ceresa Az álarcosbál 2018-as premierje után tér most vissza az Erkel Színházba. Rendezése egyszerre idézi fel hőseinek a francia forradalom idején átélt viszontagságait és kutatja a történelmi átmenetek egyetemes körforgását, ahogy a monarchia, az önkény, a forradalom, a terror, majd a káosz ismét a monarchia feltámadásához vezet. A látványos, a kort erősen megidéző díszleteket és jelmezeket a rendező állandó alkotótársai, Tiziano Santi és Giuseppe Palella tervezték, míg a koreográfiát Mattia Agatiello készítette, akiknek a munkáját Az álarcosbál kapcsán már megismerhette a magyar közönség.

Az Andrea Chenier díszletének építése. Fotó: Magyar Állami Operaház/Kummer János

A premieren a címszerepet László Boldizsár, szerelmét, a költőt bálványozó Maddalena de Coigny grófkisasszonyt Sümegi Eszter, míg az intrikus szolgát, Carlo Gérard-t Kálmándy Mihály alakítja.

Az Andrea Chénier premierjét megelőzően, 2021. május 23-án, pünkösd vasárnapján Richard Wagner monumentális műve, a Parsifal készülő produkciójába tekinthetnek be az érdeklődők 10:00 órától az Operaház Facebook-oldalán és az Origón.

Utolsó zenedrámájában, a Parsifalban Wagner a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írja meg egy megváltástörténetbe ágyazva. A mű valójában ünnepi színpadi játék, nem is opera. Sokan – talán saját félelmükből adódóan – épp azzal kritizálták a zene és egyben a szövegkönyv szerzőjét, ami a darab erényének és különleges összetettségének is mondható, vagyis hogy az egyházi témát személyes hangvétellel jeleníti meg, melyben a szerelem vallásos és profán felfogása keveredik.

Almási-Tóth András évek óta érlelt új rendezése a következő évadban lesz látható, azonban az OperaLive nézői most bepillantást nyerhetnek a készülő produkció látványvilágába.

A Parsifal ingyenes OperaLive előadása csak korlátozott ideig, 2021. május 23-án 10:00 órától május 24-én 20:00 óráig lesz elérhető.

Ezt követően, pünkösdhétfőn az OperaLive-sorozatban Johann Sebastian Bach Máté-passió című oratóriumának legszebb részletei hangzanak el Felix Mendelssohn-Bartholdy átiratában. Az ingyenes közvetítés 20:00 órától látható az Operaház Facebook-oldalán és az Origón.

A Máté-passió Bach legnagyobb műve, mely nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a mű feledésbe merült. 1829. március 11-én, az eredeti előadás után egy évszázaddal a darab Felix Mendelssohn-Bartholdy vezényletével újra megszólalt, aki a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a művet. A nagy sikerre való tekintettel Bach születésnapján, március 21-én megismételték a hangversenyt, amely jelentős társadalmi eseménnyé vált, s elindította a Bach-reneszánszot, tágabb értelemben a régebbi zenék feltámasztásának szokását is.

Nyitókép: Andrea Chenier, díszletműhely. Fotó: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila