Az első pénzérmére Peter Dachner amatőr régész, a Greifswaldi Egyetem önkéntes segítőinek egyike bukkant fémdetektorok segítségével Anklam közelében. A továbbiakban az egyetem szakemberei által végzett feltárások során egy 20x25 méteres földterületen összesen 82 ezüstpénz és érmetöredék került elő: a legkorábbi 610-ből származik, a legkésőbbi pedig 820-ból. A régészek feltártak egy ezüst karpántot, valamint három ezüstrudat is.
"Arab pénzérméket csak elvétve találunk a Balti-tenger partvidékén, és még nagyobb ritkaságnak számít, amikor ilyen mennyiségben kerülnek napvilágra" - nyilatkozta Michael Schirren régész. Fred Ruchhöft, a Greifswaldi Egyetem történésze szerint az arab pénzérmék előkerülése a Balti-tenger partvidékén arról tanúskodik, hogy már 1200 évvel ezelőtt is létezett globális kereskedelem.
A pénzérméket a mai Irán, Irak, Afganisztán területén, esetleg Észak-Afrikában verhették. A szakemberek szerint az ezüstpénzek a korabeli kereskedelmi utakon - a Fekete-tengeren, a Dnyeperen és a Volgán jutottak el Észak-Európába. A kincslelet egy valamikori szláv település mellett, egy viking falutól nem messze került napvilágra.
Mint Fred Ruchhöft rámutatott, a viking falu közelsége arról tanúskodik, hogy milyen fontos szerepe volt ennek a pomerániai térségnek a kora középkorban. "Stratégiailag fontos terület volt, a tenger lehetővé tette a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet" - emelte ki a német történész. Fred Ruchhöft meggyőződése szerint a szlávok és a vikingek kereskedtek egymással. "Ez megmagyarázza, hogy miként kerültek szláv tulajdonba az arab pénzérmék" - mondta, hozzátéve hogy esetleg arab kereskedők vagy szláv utazók hozhatták magukkal.
"Pomerániában" az arab pénzérmék ugyan nem voltak forgalomban, ám értéket képviseltek ezüsttartalmuk miatt. A csodálatos kivitelű pénzeket - ahogy az ezüst karpántot is - apró darabkákra tördelhették, és ezeket különböző árukra cserélhették. A kincslelet 200 grammot nyom - ennyi ezüstért egykori tulajdonosa négy ökröt, vagy akár egy rabszolgát vásárolhatott volna.
