Gömböc köré épül a pavilon

Magyarország a 2010-es világkiállításon 1000 négyzetméteres területen történő megjelenésére összesen hárommilliárd forintot fordít, ebből félmilliárdot a pavilon megvalósítására.

 

A tervpályázati kiírás szerint, a világkiállítás magyar pavilonjának témáját a Rubik-kocka óta legnagyobb visszhangot kiváltó XXI. századi magyar találmány, a Gömböc adja. A 2010-es EXPO jelmondata: "Better City, Better Life", azaz "Jobb város, jobb élet". A pályázóknak e szlogen és Domokos Gábor, valamint Várkonyi Péter találmányának összehangolására kellett felépíteniük tervüket, oly módon, hogy az a kiállítás látogatói számára érthető, érzékelhető legyen.

 

A zsűri, mivel a tíz beérkezett pályamű egyikét sem tartotta maradéktalan megoldásnak, első díjat nem adott ki. A nyolcmillió forintos második helyezést Lévai Tamás és Harnos László térrel, fénnyel, hangokkal és anyagokkal operáló, a Gömböcöt negatívként megjelenítő tervének ítélte oda a zsűri, illetve javasolta szerződéskötésre. Az elgondolás egyszerűségre törekvő, absztrakt megközelítése a helyszínnek spiritualitást kölcsönöz, ezáltal a magyar pavilont a megnyugvás és szellemi felfrissülés helyszínévé teszi a világkiállítás forgatagában.

 

A harmadik díjat és az ezzel járó hatmillió forintot a Mérték Építészeti Stúdió kapta (vezető tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Reith András, Tákos Tamás; szakági tervező: Takács Lajos; munkatársak: Bodola Péter Archibald, Fülöp Alex, Lukács Zsombor, Szirmai Balázs). A tervezők a pavilon külső-belső megjelenését egyetlen erős építészeti-dramaturgiai akarat szerint alakították. A koncepció legfontosabb és legfrissebb elemét egy nagyítás révén létrehozott kartondoboz adja, amely magába rejtette az egész típuspavilont.

 

Hárommillió forintban és kiemelt megvételben részesült a Városi Tájkép Csoport Tükörpavilon terve (vezető tervezők: Szöllőssy Barbara, Pyka Zsolt; szakági tervezők: Szabó András, Szigyártó Gábor, Karneol-Scheibelheffer Alexa, Oroszi Tibor; munkatársak: Z. Halmágyi Judit, Balajti Zita, László Éva). A kínai vallásban az "élet véreként", a gazdagság és a bőség szimbólumaként értelmezett tükör, valamint a high-tech dominál a pályaműben, és keveredik rendhagyó vizuális élményt adó pavilonná. A terv lényege: játék a vizuális hatásokkal, az emberi aggyal, a fantáziával, a szemfényvesztéssel. A koncepcióban a Gömböcre jellemző homogenitást, valamint mozgásának dinamikáját a tükröződés effektusa jeleníti meg. A tervezők speciális üvegpanelekkel borították az épületet, melyek egy furcsa, végtelen tér érzetét keltik. Sajátos, hogy a speciális burkolóelem a tervezők saját fejlesztése.

 

Megvételt és kétmillió forintot kapott a ZHJ Építésziroda pályaműve (vezető tervezők: Z. Halmágyi Judit, Balajti Zita, szakági tervezők: Szabó András, Szigyártó Gábor, Karneol-Scheibelheffer Alexa, Oroszi Tibor, munkatársak: Rajnai Csaba, Kőszeghy Flóra, Skaliczki Judit, Szöllőssy Barbara, Pyka Zsolt, László Éva). A Gömböc felületének héjakra bontásával, a terv és a pavilon épülete folytatja a feltalálók matematikai és héjszámítási kísérleteit. A pavilon külseje egy felboncolt, transzformált Gömböc, szétnyílása a benne rejlő gondolatiságot jeleníti meg.