A mindössze 11 centiméteres szobrocska, amelyet az egyik legősibb nőábrázolásként tartanak számon a szakemberek, népszerűségét elsősorban nőiesen gömbölyded formáinak köszönheti, amely sokat csodált vonalak most többek között csokoládé, szappan és a sütemény alakjában köszönnek vissza az osztrák főváros boltjaiban és piacain.
A Willendorfi Vénusz fellelésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepségek azonban távolról sem merülnek ki a róla mintázott kulináriák, illetve tisztálkodási szerek piacra kerülésében.
A bécsi Természettudományi Múzeum szombaton nyitotta meg aprócska lakója tiszteletére rendezett, 2009 február elsejéig megtekinthető speciális kiállítását, amelyen a mészkőből készült főszereplő mellett Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából származó, nőket ábrázoló ősi szobrokat mutatnak be az érdeklődőknek. Az osztrák posta is lerója tiszteletét a hölgy előtt: pénteken hozták forgalomba a róla mintázott, három dimenziós bélyegüket.
Azt viszont pontosan még ma sem lehet tudni, hogy a szobrocska készítői mit akartak kifejezni a művükkel: a Willendorfi Vénuszt lehet akár termékenységi szimbólumként, akár istennőként, akár varázserővel bíró tárgyként értelmezni - mondta el az Associated Pressnek Walpurga Antl-Weiser, a bécsi Természettudományi Múzeum egyik szakértője. Antl-Weiser, aki azon kevesek közé tartozik, akik kezükben tarthatták a szobrocskát, és aki egy, a témával foglalkozó könyv írója is egyben, hozzátette, hogy a nem helyi anyagokból készült remekmű egy olyan korból származik, amelyben az emberek mamutokkal, gyapjas orrszarvúkkal és egyéb félelmetes ősállatokkal osztoztak a területen.
A szakértő szerint képtelenség megmondani, hogy pontosan milyen céllal készült a gömbölyded nőalak, amelyhez hasonlót az idők folyamán többek között Franciaországban és Oroszországban is találtak a régészek. Egy azonban biztos: a szobrocska egyre népszerűbb, mondhatni ikonikus alakká vált - tette hozzá a múzeum munkatársa.
(Múlt-kor/MTI)