A szegedi Tömörkény István Gimnázium rekonstrukciójával és bővítésével kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal próbafeltárásokat írt elő, mivel az épület a néhány esztendővel ezelőtt védetté nyilvánított, középkori belváros területén található - mondta sajtótájékoztatóján a régész.
A középkorban a közelben húzódott a város Boldogasszony út nevet viselő főutcája, a mai iskolaépület helyén pedig feltételezhetően házak kültelkei terültek el - tette hozzá. Horváth Ferenc elmondta, hogy a próbaásatások során a régészek egy feltételezhetően a 18. század második feléből származó fal maradványait találták meg, melynek alapjainál homokkőből készült, gótikus faragványokra bukkantak.
Tájékoztatása szerint a faragványok hasonlóak a vártemplom feltárása során előkerült bordaboltozat tagjaihoz, de nem egyeznek meg teljesen azokkal. A díszes kövek vagy a vártemplom korai időszakából, vagy pedig egy középkori ferences templom és kolostor épületéből származnak.
A török kori adatok ugyanis arra utalnak, hogy a közelben egy romos templom, egy kolostorépület és hozzá kapcsolódóan barátlakások álltak. Az előkerült faragványok a templom bordaboltozatának egy részét is alkothatták, melyet egy későbbi építkezés során a megtalált fal alapozásához felhasználtak - mondta a régész.
A faragványok megtisztítása és restaurálása után végrehajtott méréssorozatokat követően két-három hónapon belül dőlhet el, honnan származnak a leletek - közölte az igazgató.
(Múlt-kor/MTI)
