A görög templomok és régészeti helyszínek eddig többé-kevésbé megmenekültek a graffititől és a tagektől, azaz a művészinek szánt aláírásoktól és firkálmányoktól. Mostanra azonban már tűrhetetlenné vált a helyzet, és több helyen, így Athénban is kritikussá vált a helyzet.
Azt a kérdéssel foglalkozók sem felejtik el, hogy az országban 1810 körül jelent meg az első hasonló karcolás, amikor egy ifjú látogató Athéntől délre, a Szounio öbölben Poszeidón templomának oszlopába karcolta bele a nevét. Akkor persze még nem tudhatta, hogy az ő aláírása is a kulturális örökség részévé válhat. Lord Byron szignója máig büszkeséggel tölti el a régészeket, ám a mai pályázóknak nem örülnek ennyire. A görög kulturális örökségért felelős hivatalt vezető Miranda Karatza régész szerint Byron csak aláírását hagyta hátra, míg a mai "művészek" firkálmányai nem többek közhelyes szlogeneknél.
A görög fővárosban a graffiti műfaja régóta jelen van, és korábban nem volt számottevőbb a más városokban megszokottnál, mára viszont az önjelölt művészek szinte az összes épületet összefirkálták aláírásaikkal. A szakértők szerint ez a fajta művészet a hiphop és más utcai stílusokkal együtt jelent meg az 1990-es években, de a legnagyobb felfutását a 2004-es olimpia alatt tapasztalták.
Ez sokáig nem is volt zavaró, míg mostanra már a turista-látványosságokon és műemlékeken is megjelentek a hasonló megjelölések. A városi köztisztaságiak elmondása szerint havonta egyszer minden műemléket lemosnak, és egy hasonló akció közel 2000 euróba kerül. Az emlékművek esetében a helyzet sokkal problémásabb, hiszen azokat gondosan, sokszor restaurátori precizitással kell megtisztítani, így a kezelés akár az előbbi összeg tízszeresébe, 20 ezer euróba is kerülhet. Ráadásul a graffitik festéke sokszor beleivódik a porózus kőzetekbe, így minél később távolítják el, annál nagyobb kárt okoznak.
