Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Lázár János építési és közlekedési miniszter ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Gregersen Gudbrand személyében egy országépítőre, egy családépítőre és egy vállalatépítőre emlékezünk, aki annak a generációnak a tagja volt, amely 1848 után újraalapította Magyarországot. 

A miniszter köszöntőjében kitért arra, hogy az északról Magyarországra származottak közül nagyon sokan lettek vállalkozók és váltak országépítővé. Mint mondta, legyen akár szó csehekről, északnémetekről, angolokról, svédekről, dánokról vagy norvégokról, közülük sokan váltak a magyar szellemi, gazdasági elit részévé, amit kitartó szorgalmuknak, elszánt küzdelemre alkalmas természetüknek köszönhettek, és ez jellemezte Gregersen Gudbrandot is.

Felidézte, hogy a korszakban a modernizáció szimbóluma a vasútépítés volt, és Gregersen Magyarországon számos vasútvonalat és vasúti hidat épített, a szolnoki vasúti hidat, Magyarország leghosszabb vasúti fahídját is az ő cége készítette. Azok a külföldről származó vállalkozók, akik ezeken az építkezéseken részt vettek, tiszteletet érdemelnek kétszáz év távlatából is, és példaképként állíthatók a mai vállalkozók számára is – hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter beszédében kiemelte még a hit szerepét Gregersen Gudbrand életében. Felidézte, hogy az 1879-es szegedi nagy árvíz után részt vett a város újjáépítésében, az 1848-as forradalomban pedig önkéntesként, utásztisztként és hidászként szolgált. Később, a kiegyezés után számos jótékonysági, gazdasági mozgalmat támogatott.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében kiemelte: Gregersen Gudbrand norvég születésű magyar volt, a szíve mindig velünk dobogott, és bár sokszor érte kudarc életében, soha nem adta fel, hazánkban épített kimagasló karriert.

Kitért arra, hogy a kormány támogatásával évente 75 millió forintot fordítanak síremlékek felújítására, Gregersen Gudbrand síremléke mellett ennek köszönhetően újult meg idén a nagy utazó Vámbéry Ármin vagy az 50 éve elhunyt Szécsi Pál énekes és Lovik Károly író, lószakértő síremléke. Elmondta, hogy terveik szerint még idén megújul a száz éve elhunyt Zielinski Szilárd építőmérnök és a kétszáz éve született Zirzen Janka pedagógus síremléke is.

Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész a család nevében emlékezett Gregersen Gudbrandra. Felidézte: Petőfi, Jókai és a 48-as ifjak kortársa volt, aki égő szabadságszeretete miatt nem sokkal érkezése után csatlakozott a magyar szabadságharchoz. Olyan ember volt, aki egész életében épített: először is családot, feleségül vette Sümegh Aloyziát, aki 19 gyermeket szült neki. De épített épületeket is: részt vett az Országház, a Nemzeti Színház, számos templom, valamint vasút, gát, alagút és híd építésében. Szorgalmas munkájának eredményeként nagy vagyona lett, majd szinte mindent elsodort a trianoni katasztrófa, majd a kommunizmus – tette hozzá.

Az eseményen beszédet mondott Halmos Monika, a Gregersen család hagyatékának gondozója is, aki személyes emlékeit idézte fel a Gregersen család tagjairól.

A megemlékezésen Trine Skymoen norvég nagykövet mellett részt vettek a Gregersen család leszármazottai, valamint szakmai szervezetek képviselői is.