A játék már a kinti térben megkezdődik. Az előadás összes vörös ingese és Pál utcaija elvegyül a kabátot szorongató, ruhatár felé áramló nézősereg között. A fiúk ekkor már "szerepben vannak": szervezkednek, gyűlést hirdetnek, törökmézet próbálnak venni és eladni a - díszletelemekkel VIII. kerületi utcákká formált- folyosón. A zsivaj bent sem ül el; úgy úszunk bele az előadásba, hogy észre sem vesszük: már készül a háború... Háború a fogalommá vált Grund megtartásáért és megszerzéséért. Akár Golding A legyek ura című regényében, itt is egy mikrotársadalom képe rajzolódik ki, annak minden velejárójával: demokratikus szavazással, választott hierarchikus renddel, törvényekkel, kincstári pénzzel, bélyegzővel. De ami fontosabb, sportszerűséggel a két vezér, Boka (a néha artikulációs problémákkal küzdő, de szimpatikusan játszó Szőke Norbert) és Áts (a markáns szerepformálású Fehér László) részéről; valamint önfeláldozással és bátorsággal Nemecsek (a kiemelkedő tehetségű gyermekszínész Gál Kristóf) küzdelmében, barátsággal, kitartással, hittel és bűnbánattal. Ezek azok az általános emberi értékek, amelyek miatt nem tud elavulni A Pál utcai fiúk. Értékzavarokkal küzdő korunk identitásproblémákkal bajlódó fiataljai számára viszonyítási pontként működhet. És működik is, látva a pisszenés nélkül ülő diákságot.
Vidovszky György, a pedagógus-rendező öt évvel ezelőtt a Bárka Színházban már színre vitte a mű egy változatát. Most Debrecenben lelkes, őszinte és egységesen játszó gyermektársulattal keltette életre a század eleji, VIII. kerületi "eposzt". Vidovszky a színházról mindent tud: kreatívan használja a tereket, jól dolgozik a szimbólumokkal (Nemecsek üveggolyói), színészvezetése nagyszerű. Képes összefogni és egységben tartani az előadást, ami kiváló arányérzékét dicséri. Dramaturgjával (Deres Péter) a regény egy hangsúlytalan szereplőjét, az olasz törökmézárust (Kiss Gergely Máté) teszik - nagy leleménnyel - narrátorrá. Az alak így nem esik kívül a darabvilágon, szépen idomul a többi karakterhez. Folyosói nyitójelenete beavató gesztus, később szellemes megjegyzései humorral görgetik tovább az eseményeket. Ikerfigurája a hegedűs fiú (Jéger Zsombor) egyfajta zenés rezonőr, hangszerével mindvégig reflektál az eseményekre.
Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik középiskolásként megélte a Pinczés István rendezte legendás Légy jó mindhalálig! dübörgő sikerét Debrecenben. Azon a felejthetetlen produkción egy nemzedék nőtt fel. Évek múlva is megismertük az utcán az egykori gyerekszereplőket. A nehéz időket látott debreceni színházban már nagyon rég vártam egy hasonló élményt jelentő előadást. Most megszületett.
