Amiben elsők vagyunk: Madarak és fák napja

Egyéb

Újjáéledt ünnep
 
A korabeli ünnep előzményeként az európai államok egyezséget kötöttek a "mezőgazdaságilag hasznos szárnyasok" védelmének érdekében. A szerveződés nagy sikert aratott, s négy év múlva már hivatalos ünneppé vált.
Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter írta elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. A gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, kirándulásokon vettek részt - így fordítva figyelmet a természet védelmére.
A II. világháborút követően az ünnep sajnos hosszú időre feledésbe merült, de a nyolcvanas években a természetszerető emberek lassanként újjáélesztették, majd 1994-ben ismét törvénybe foglaltatott hazánkban, hogy "Minden év május 10. a Madarak és fák napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia." Ennek megfelelően programok, akciók sokasága várja szerte az országban, nem csak a gyerekeket, hogy tisztelettel adózzanak a természetnek.
 

Programok országszerte

 
A Budakeszi Vadasparkban vidám családi vetélkedőt rendeznek Nyomkeresés és egyéb kalamajkák címmel. Egyszerre három család játszhat, s míg az egyik család elindul madárnyomokat kutatni, a másik  madárképekhez tartozó kérdéseken töri a fejét, a harmadik család pedig madárhang-felismerő versenyben vesz részt.
Országunk legvédettebb madárlakta területe a Fertő tó és környéke, ahol most hétvégén kiemelt programokat szerveznek. Fertőújlakon arra tanítják meg az érdeklődőket, hogy miképp kell madárbaráttá varázsolni kertünket. Fertőszéplakon  rendhagyó környezetvédelmi órát tartanak.
 
"Miénk itt a rét"
 
A környezettudatos nevelés egyik alapja, hogy már az iskolákban megismerjék a környezetvédelem alapjait. Ehhez a programhoz kapcsolódva e jeles ünnepnapon számos helyen az iskolai csoportokat várják oktató jellegű játékokra, versenyekre.
A Budapesti Állatkertben az egész hétvége erre az ünnepre épül, pénteken pedig a korábban már jelentkezett osztályok mérhetik össze tudásukat.
A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága is különleges programra várja a gyerekeket, a program során a résztvevők saját maguk készíthetnek madárodút, melyet szakember segítségével elhelyezhetnek az arborétumban. Minden madárodú tulajdonosa, ha megadja a címét, a későbbiekben értesítést kap arról, hogy a saját odújába fészket raktak-e a madarak.
Kőszegen az Őrségi Nemzeti Park és az Írottkő Natúrparkért Egyesület "Miénk itt a rét!" címmel várja az érdeklődőket a Kőszegi Alsóréten.
A természetvédelmi szakemberek egy sétaösvényt kaszálnak a rét fűtengerébe, amelynek mentén érdekes játékokat helyeznek el. A kirándulók kipróbálhatják, mennyi fáradságba kerül a gólyáknak az ennivaló összegyűjtése, megszámolhatják, hányféle élőlény él a fákon, megtudhatják, milyen volt a világ a ma élő legidősebb fa gyermekkorában. Lesz madármegfigyelés, termésfelismerés tapintásról, fényképezkedhetünk a fákkal "kézenfogva", de akár születésünk évét is megkereshetjük egy idős fa korongjának évgyűrűi között.
 
Kanalasgém - az év madara
 
A Magyar Madártani Egyesület  28 éve választja meg alapos mérlegelést követően az év madarát.  2008-ban a kanalas gémre esett a választás. Bár Európában Magyarország "kanalasgém-nagyhatalomnak" számít, vannak intő jelek, amiért külön érdemes odafigyelni erre a jellegzetes csőrű gázlómadárra.
 
Törékeny fűz - az év fája
 
Az év fáját a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem és az Év Fája Alapítvány választja meg évről évre, idén ez a csörögefűzként is ismert vízparti növényünk, a törékeny fűz. Hazánkban a Duna, a Tisza és mellékfolyóik mentén ligeterdőben honos, alacsonyabb fává, vagy nagy cserjévé fejlődik, magassága maximum 15-20 méter, életkora pedig elérheti a 70-80 évet.