Ősztől a Fővárosi Nagycirkusz már nem csak cirkuszi produkcióknak biztosít helyet, más művészeti ágak felé is nyit: a kezdeményezés első lépése a november 13-i koncert lesz, ahol Feke Pál, A Társulat István királya mutatja be lemezét.
A cirkusz nemcsak jubileumi műsorral, de számos változtatással ünnepli a 120. évfordulót, a vezetőség a modern követelményeknek megfelelővé varázsolta Közép-Európa egyetlen kőcirkusz-épületét. A műsorokat immár új fény- és hangtechnikával, kényelmes, párnázott székekből élvezhetjük - igaz, a lehetséges nézőszám így mintegy százötvennel csökkent, de a fotelek a multiplex mozik üléseivel is felvehetik a versenyt, és már légkondicionáló is működik a teremben.
Már a Városliget fennállásának 200. évfordulójára (amely 2011-ben esedékes) készült el a
Liget kártya, melynek megvásárlásával öt intézmény - a cirkusz mellett az Állatkert, a Vidámpark, a Széchenyi fürdő és a Széchenyi étterem - szolgáltatásait vehetjük igénybe kedvezményesen.
A millenniumi évforduló városrésze
A budapesti Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. A hajdani királyi vadászterületen, amely egykor mocsaras vidék volt, 1808-ban császári rendeletre kezdték kialakítani angol mintára a parkot. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg rajta a Hősök tere, a Vajdahunyad vára. Ezután folyamatosan kapta meg végső formáját: ma látható épületegyüttesből a Fővárosi Állat- és Növénykertet 1866-ban, a Vidámpark elődjét, a Vurstli az 1800-as évek közepétől építették ide. 1899-ben nyitotta meg kapuit Nagycirkusz előtt itt működő Városi Cirkusz. A Széchenyi Gyógyfürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Szépművészeti Múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Az épületegyüttes első részei 1900 és 1906 között kerültek tető alá, a Műcsarnok viszont 1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el.
A Fővárosi Nagycirkusz számos modern (vagy legalábbis nem szokványos) kezdeményezés után visszatér a klasszikus cirkuszművészethez, őszi-téli jubileumi műsorukban bohóc, állatidomár és akrobaták tömege lép fel.
Új elem a műsorban az orosz idomár, Garaginján, aki két, egymástól eléggé eltérő állatszámmal készül a gálára: elsőként egy keleties képet idéz meg majommal és kígyóval, utána pedig zebrát, tevét, lámát és kengurut egzecíroztat. Az első számához hasonló keleti vonalat képviseli a mongol Otgontsetseg csoport, melynek hihetetlenül hajlékony lányai impozáns látványt nyújtanak.
A gálát a Hungária Csoport ugródeszkaszáma foglalja keretbe, hagyományosan magyarosan fűszerezve a jubileumi rendezvényt. A Duo Orlóczy néven futó testvérpár rúdegyensúlyozó számot mutat be, Spindler afrikai elefántokat idomít, a cirkuszigazgató Kristóf István fia, Krisztián pedig "gentleman zsonglőrként" áll ki a porondra.
