Grimm után szabadon
Kevesen tudják, de a klasszikus Grimm-meséket korábban Perrault, francia meseíró írta meg. Jacob és Wilhelm Grimm ezeket a meséket dolgozta át később. Az eltelt pár száz évben Grimmék vált ismertté világszerte. Azóta persze más írók is hozzányúltak a történetekhez, felújították, maibbá tették, ahogy például Mosonyi Alíz is, aki többek között Csipkerózsika meséjét is átdolgozta. A történetet először a Stúdió "K"-ban mutatták be, majd később a Pagony gondozásában könyvváltozatban is megjelent a mese, most pedig Szombathelyen is színre kerül ez a változat. A Stúdió "K" előadását évekig nem láthattuk, most februárban viszont újra színpadra került a darab, szinte egyszerre a szombathelyi bemutatóval. A kettős mesebemutatók amúgy mostanában nem is olyan szokatlanok, hiszen pár héttel korábban Boldizsár Ildikó Amália álma című meséjét szintén két színházban mutatták be egyszerre. Az írónő akkor azt nyilatkozta nekünk, nagyon jó érzés, hogy a mese önálló életre kelt, s most már színpadra is került, különösen, hogy egyszerre két helyen, egymásra figyelve mutatják be a darabot. Amália, a kis boszorkány színpadra termett, ahogy Csipkerózsika is.
Csipkerózsika újratöltve
A régi mese mindenki számára ismert. Nem kedveljük a gonosz boszorkát, drukkolunk a királyfinak, hogy érjen már oda, ébressze fel a százéves álmát alvó hercegnőt. Az eredeti mesében egyedül Csipkerózsikának van neve. Mosonyi Alíz művében viszont pont a boszorka kap nagy szerepet a királykisasszony mellett, s egyúttal el is kereszteli őt Zsuzsinak, akit pedig lelkiismeret-furdalás gyötör, hogy ilyen átkot szórt a lányra. A mai változatban azt tanulhatják meg a gyerekek, hogy rosszat tenni nem is olyan könnyű, de az ember akaratlanul is képes olyan hibát elkövetni, amely csak nehezen javítható ki.
Táncoló királylány
A bábszínházas bemutatók mellett a Szegedi Kortárs Balett és Nemzeti Táncszínház is színpadra álmodta a régi mesét, Csajkovszkij balettje alapján. A történetet azonban teljesen új oldalról közelítette meg a rendező. Az első vér, a hibernált lány, az alvó udvar, az örökkévalóságnak tűnő álom riasztó képei jelennek meg a darabban. A klasszikus mesében ezúttal az álmok, a vágyak, a szexualitás kap nagyobb szerepet. 100 évig aludni, vagy kómában lenni nem semmi. Hinni abban, hogy valakitől, attól az egy kiválasztottól megkapja a megváltó csókot, amely megmentheti őt - nagy bátorság. Olyan bátorság és hit, amelyre csak Csipkerózsika képes. A királykisasszony a romantika korában aludt el, s most a XXI. században ébresztik újra a balettművészek. Ijesztő lehetőség, ahogy ők fogalmaznak, hiszen azóta eltelt már 120 év! De vajon mi minden történt azóta? Vannak-e még ma élő Csipkerózsikák, s várunk-e még a megváltó csókra, s vajon beengedjük-e azt az egy királyfit, aki megmentheti az alvó királylányt?
