Mindenekelőtt arra szeretnénk figyelmeztetni a moziba készülő családokat, hogy semmiképp se várják az eredeti, 1981-es Vuk hatását a filmtől, mert óriási csalódásban lesz részük - ha viszont csak másfél óra kikapcsolódásra vágynak, akkor nyugodtan üljenek be a Kis Vukra. Azt a mostani változat producere és társrendezője, Gát György is elismerte, hogy Dargay Attila a Vukkal nagyon magasra tette a mércét, így az új történet nem is lehet a régi méltó utódja - azért tegyük hozzá,hogy a lineáris folytatást a szerzői jogi viták sem könnyítették meg.
Ha viszont túltesszük magunkat a kezdeti sokkon (a 3D-ben inkább ijesztő, mintsem bájos figurákon, valamint Ganxta Zolee varjú képében előadott rapbetétein), akkor akár jól is szórakozhatunk a filmen. A történet ugyanis rendben van, dramaturgiailag megfelelően oszlanak el az izgalmas, az érzelmes és a vicces jelenetek. Akad egy-két jópofa karakter, főleg az öreg Vukot is befogó cirkusz állatai között: az oroszlán ("a szavannák rettenetes ura") mindentől fél, a csimpánz pedig állandóan forradalomról álmodik. A humor forrása a két cirkuszi dolgozó, Jobbfék és Balfék is, akik például egy bűvészkönyvből próbálják elsajátítani a kettéfűrészelős trükköt.
Barátságos simabőrűek is feltűnnek
A történetben ugyanis több simabőrű (vagyis ember) is szerepel, és nem csak térdtől lefelé, mint az eredeti filmben. Itt már nem is mindegyikük gonosz, sőt: az állatok kezdetben el sem akarják hinni, hogy vadászok jelentek meg az erdőben, hiszen barátjuknak ismerték az embert - nem csoda, tekintve, hogy természetvédelmi területen élnek. Rájuk vigyáz a vadőr és az állatorvos, valamint utóbbi tolószékhez kötött fia, Alex. Az autóbalesetben lebénult fiú segít egyszer az ájult Kis Vukon, és utána figyelemmel kíséri a sorsát: részt vesz a mentőakcióban is, amely a cirkusz által foglyul ejtett állatok kiszabadítására irányul.
Kettejük sorsa annyiban párhuzamosan alakul, hogy mindketten szerelmet találnak a cirkuszban: Kis Vuk a repülő rókacsalád artistalányát, Ibist nézi ki magának, míg Alex a bohóclányra, Carmellára vet szemet. Természetesen egyikük érzelmei sem maradnak viszonzatlanul, a szerelem tökéletességének így csak a suta képi megvalósítás szabhat gátat: a csábítónak szánt nézések inkább gonoszra sikeredtek, és a gyengéd mozdulatok is darabosnak hatnak. A tájak és az épületek teljesen életszerűek ugyan a 3D-s animációval, de Dargay figuráinak báját a technika képtelen visszaadni.
Neves színészek a közreműködők
Jó pont viszont, hogy a film végén a technikai munkálatokba is bepillantást nyerünk, a stáblista alatt ugyanis vázlatokat, figuraterveket láthatunk, sőt a szinkronszínészek is feltűnnek munka közben. Márpedig itt valóban a szakma jeleseit sikerült összeszedni, már ami a szinkronhangokat illeti: az öreg Vukot Gálvölgyi János szólaltatja meg, de hallhatjuk a filmben Kulka Jánost, Dörner Györgyöt, Reviczky Gábort, Bodrogi Gyulát is - utóbbi egyébként az egyetlen, aki az eredeti Vukban is megszólalt, csak ott még holló volt, itt pedig erdőmester.
Gát György már ennek a filmnek a folytatását is tervezi - adta hírül a média -, pedig alig került a mozikba, az pedig semmiképp sem derült még ki, hogy milyen a fogadtatása, vagyis mit szól hozzá a közönség. Egy biztos: a Kis Vuk, még ha szórakoztat is, igen könnyen feledhető, soha nem fog olyan kultstátusba emelkedni, mint legendás elődje.
